Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai

*Magyarország a központi hatalmak oldalán vesztes országa lett az első világháborúnak. 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott és az utódállamok részt kívántak venni a területekből.

(antant + román-cseh katonai megszállás, határviták, demarkációs vonalak).

(még bővítem...)

 Magyarország képviselői 1920. június 4-én a Trianon palotában alá írták a békediktátumot.

Területi változások:

·         Magyarország területe 282.000 km^2-ről, 93.000 km²-re csökkent

o   Csehszlovákiához került: Kárpátalja, Felvidék

o   Romániához: Partium, Erdély, Bánság keleti része

o   Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz: Bácska, Bánság nyugati része, Dél-Baranya, Muraköz vidéke

o   Ausztriához: Burgenland

·       az ország medenceállamból medencefenéki állam lett, amely vízgazdálkodásában, árvízvédelmében kiszolgáltatottá vált

·       a hegységperem elvesztésével az új határok katonai földrajzi szempontból szinte teljesen nyitottá váltak

·       megnövekedett a népsűrűség, mert az alacsony népsűrűségű peremterületeket csatolták el

·       Budapest súlya az országon belül radikálisan felértékelődött, mert elcsatolták a nagy tradíciójú és nagy népességű városok túlnyomó részét, az ország monocentrikussá vált:

o   szinte az egész ország Budapest vonzáskörzetébe került, ami egészségtelen irányba terelte a magyar településhálózat fejlődését. Nagy városok vesztették el vonzáskörzetüket és határ menti, fejlődésképtelen településekké váltak.

o   Budapest súlya következtében a városlakók aránya országosan magasabb lett, ami az jelentette, hogy elvárosiasodott az ország, vagyis a fejlettebb területek maradtak meg

·       az új határok nem voltak tekintettel a történetileg kialakult gazdasági régiókra sem. Városok vesztették el piackörzetük jelentős részét a határ egyik oldalán, míg a másikon központ nélkül maradtak jelentős vidékek (Kassa, Komárom).

·       elvesztek a történelmi emlékhelyek, fejlett városok (Erdély, Felvidék)

Gazdasági változások:

·       aránytalanná vált a gazdaság szerkezete

a nehézségeket nem maga a határhúzás jelentette, hanem azt, hogy az új államok ellenségesek voltak, ezért Magyarországgal szemben protekcionista (hazai gazdaságot védő, másokat kiszorító)vámpolitikát folytattak, a Kis- Antant félt, hogy a legnagyobb ellenfele Magyarország az elcsatolt területeket majd vissza akarja szerezni, ezért nyersanyagot sem biztosítottak

·       az országnak nem volt partnere, akivel fel lehetett volna venni a gazdasági kapcsolatot és importálni lehetett volna

·       az ország nem fejlődött, mert a megtermelt árukat nem tudták eladni kapcsolatok híján

·       megszűntek az előnyös vámmegállapodások

·       a trianoni döntés a mezőgazdaság számára is hatalmas veszteségeket okozott:

o   az Osztrák-Magyar Monarchia egységes, szabad belső kereskedelmet biztosító hatalmas piaca megszűnt

o   a magyar piac nem tudta felszívni a gabonából keletkező felesleget, a tőkehiány következtében alig lehetett fejleszteni, ezért a világpiacon a termékeket nem lehetett olcsóbban adni, így külföldön a magyar gabona nem tudott versenyre kelni az olcsó amerikai árakkal

o   a szántók és szőlők aránya nőtt, de az erdők aránya csökkent

o   a román csapatok rablásai súlyos károkat okoztak

o   az állattenyésztést jelentősen visszavetették, mivel a hiány pótlása hosszabb idő alatt volt lehetséges

o   nem volt föld, csak a nagybirtokosoknak, elmaradt a sikeres földreform, valamint nem volt megfelelő technika

·       a legnagyobb változások a bányászat terén jelentkeztek:

o  a történelmi Magyarország évszázadok óta fejtett bányakincsei a határon túlra kerültek. Minden nemesfém és sóbánya, a vasérclelőhelyek jelentős része a szénbányák fele a határokon kívülre került

·       a magyar ipart ágazatonként eltérő mértékben érintették a határváltozások:

o  jelentősen csökkent a Kárpátok erdőségeire épülő faipar és a Felvidéken jelentős bázisokkal rendelkező könnyűipari termelés. Csökkent a nehézipar, a gépgyártás és a kohászat termelése, de az élelmiszeripar kapacitásának jelentős része a csonka országban maradt.

o  az ipari kapacitás döntő része azért maradt meg az országban, mert a dualizmus korában és a világháború idején kibontakozó ipari fejlődés aránytalan mértékben koncentrálódott Budapestre. Itt épült ki a modern, világviszonylatban is kiemelkedő magyar malomipar üzemeinek többsége, de a hagyományosnak mondható nehézipar is a fővárosban összpontosult.

o  az új országhatárok ipari kapacitásokat szakítottak el a nyersanyagforrásaiktól, így az egyik oldalon túlméretezett iparágak, a másikon hiány lépett fel (így egyes iparágakat importra szorultak (pl. kohászat))

o  a történelmi Magyarország 4688 gyára közül 2078 maradt az új határokon belül, amikben ráadásul nyersanyaghiány lépett fel

o  mivel leépítették a hadsereget, nem lehetett haditechnikai felszereléseket gyártani

·       a közlekedést is jelentős veszteségek érték:

o  a dualizmus korában gyors ütemben bővült a magyar vasúthálózat, a világ élvonalába került ezzel az ország, az értékes vasútvonalak megszerzése az utódállamok egyik legfontosabb célja volt, s területi igényeik alátámasztására érvként használták a béketárgyalásokon, a térképre tekintve azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság számára rendkívül fontos volt Szabadka megszerzése, mert ez a város jelentős vasúti csomópont volt, nem számított, hogy a városban és környékén a magyarság volt többségben

o  a Budapest központú vasúti fővonalakat keresztező, ún. transzverzális vonalakat elcsatolták Magyarországtól, így a csonka ország peremterületein a vasúti közlekedés nehezebbé vált. Az ország elvesztette a Budapestre vezető fővonalakat a fővárostól bizonyos távolságban körkörösen összekötő vonalak jelentős részét. Ezáltal az egyes magyar vidékek között a vasúti összeköttetés sokszor csak Budapesten keresztül, a fővonalak igénybevételével valósult meg.

o  a vasút veszteségeit növelték az idegen csapatok rablásai, a mozdonyokat és a vasúti kocsikat egyszerűen kivitték az országból

o  Magyarországnak nem maradt tengerpartja, ezzel megszűnt a tengerhajózás

·       hazánk külkereskedelemre utalt országgá vált: Pl. 1920 előtt Magyarország faexportőr volt, Trianon után faimportra szorult

·       az ország nyitottabbá és kiszolgáltatottabbá vált éppen akkor, amikor a térségben megnövekedtek a vámhatárok, emelkedtek a vámtarifák és a kárpát-medencei országok kölcsönösen elzárkóztak egymástól (de leginkább Magyarországtól)

·       az országnak jóvátételt kellett fizetnie 30 évig, 30 millió aranykoronát(??? minden oldal/forrás mást ír)

Társadalmi változások:

·       a békekötéssel a zömében nemzetiségek lakta területeket az utódállamokhoz csatolták, így 3,2 millió magyar került kisebbségi sorba, akiket nemcsak érzelmi, hanem gyakran családi rokoni, baráti szálak is fűzték az anyaországban élőkhöz

·       a szomszédos államok a bosszúvágy miatt nem tartották be a kisebbségvédelmet, hátrányos megkülönböztetésbe került a kisebbségi magyarság, jogsértések, kegyetlenkedések érték őket, pl. jellemző volt a magyar nyelvű oktatás visszaszorítása

·       rengeteg volt a szülőföldjüket elhagyni kényszerülők száma

·       lecsökkent Magyarországon a nemzetiségek aránya

·       Magyarország nemzetállammá vált

·       jelentős problémát okozott az elcsatolt területekről hazaérkező magyar menekültek (repatriáltak) beilleszkedése: az államtól várták a segítséget, azonban ezzel nem tudtak megküzdeni a hatalmon lévők, a menekültek marhavagonokban, nyomornegyedekben éltek

·       de ezeknek az embereknek a jelentős része iskolázott és dolgos ember volt, így néhány év múlva sikerült társadalmi helyzetüknek megfelelően beilleszkedniük

·       foglalkoztatási gondok keletkeztek: a gazdaság már nem volt képes felszívni a falusi munkaerőt, ráadásul a kivándorlási láz is alábbhagyott. A lakás és állás nélkül maradtak, növelték a hajléktalanok számát.

·       nem változott meg a társadalmi osztály-és rétegszerkezet, a különböző rétegek közötti alá,-fölé,-és mellérendeltség. Ez azt jelenti, hogy a dualizmuskori társadalmi átalakulás, modernizáció megakadt.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek