A globális világgazdaság ellentmondásai

·       A globalizáció világméretűvé válást jelent. Politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti jelenségeket, folyamatokat foglal magában, amelyek az egész Földre kiterjednek. A globalizáció jelenségeinek látványos fejlődése az 1970-es évekbeli olajrobbanásokat követően indult meg (1973-74): ekkor korszakváltás történt a gazdaságban: végbement a tudományos-technikai forradalom, ami az informatika, a kommunikáció és a közlekedés robbanásszerű fejlődését idézte elő.

·       A globalizáció során az államok között fennálló addigi gazdasági kapcsolatok gyökeresen átalakultak, és új gazdasági szereplők, pl. transznacionális vállalatok, integrációk jöttek létre, ezek a világgazdaság nagy centrumaiból érkeznek.

·       A 20.század végén végbement politikai változások, a 21. század elején kibontakozó társadalmi-gazdasági folyamatok napjainkra többpólusú világgazdasági rendszer kialakulásához vezettek. A világgazdaság centrumát az észak-amerikai, az európai és a csendes-óceáni gazdasági térség általi Triád alkotja, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet játszanak a globális világgazdaságban, Kína és az ázsiai kistigris országok(pl. Dél-Korea, Tajvan). A világgazdaság peremterületeihez(perifériájához) a legkevésbé fejlet országok tartoznak.

·       Tehát a globalizáció felerősítette a világban korábban is meglévő gazdasági fejlettségbeli különbségeket: fokozódott a szegény-gazdag különbség, kialakult az Észak és Dél ellentét, fejlett, gazdag nyugati centrum↔fejletlen, lemaradó, szegény periféria.

·       A periféria térségekben jellemző:

o   az elmaradott gazdaság(a mezőgazdaság és a kitermelő ágazatok uralkodnak, fejletlen az infrastruktúra)

o   alacsony színvonalú az oktatás

o   nemzetiségi ellentétek

o   politikai zavarok(a demokratikus rendszerek nem működőképesek-gyakoriak a puccsok,a  polgárháború

o   népességrobbanás, elszegényedés

·         A kevésbé jó adottságokkal rendelkező, a gazdasági folyamatokra nehezebben reagáló államok többsége csak kölcsön felvételével volt képes fenntartani a gazdaság működését, sok esetben az elmaradt gazdasági átalakulások nem segítették elő a gazdasági növekedést, ezért az eladósodott államok csak újabb hitelek felvételével tudták törleszteni a korábbi kölcsönöket, vagyis adósságspirálba kerültek.

Népességrobbanás következményei:

·       A föld népessége a 20. század második felében ugrásszerűen nőtt.

·       Az európai országokban és Amerikában is csökkent a születések száma, nőtt a várható élettartam, így magasabba az öregek, és alacsonyabb a fiatalok száma. Európában, sok országban, pl. Németországban, Franciaországban migráció nélkül csökkent volna a népesség, a világháború vérveszteségei miatt, a gazdasági bővülés időszakában szükség volt azokra a vendégmunkásokra, akik elsősorban a Földközi-tenger környéki országokból érkeztek., később a társadalom elöregedése miatt is szükség lett a bevándorlókra. Európa aránya a világ népességében csökkent.

·         Ázsiában és Latin-Amerikában, kis mértékben, Afrikában is az átlagos várható élettartam emelkedet, és a születések száma még mindig magas maradt, a gyermekhalandóság is csökkent, az Európában elterjedt kiscsalád nem vált általánossá. A népességrobbanás következményei:

o   tömeges szegénység

o   éhezés: a népességnövekedéssel nem tud lépést tartani a mezőgazdasági termelés

o   jelentős kivándorlás: több százezren hagyt

o   ák el a szülőföldjüket az elmúlt évtizedben, a menekültek nagy része Európába próbál bevándorolni.

o   városba áramlás, ahol nyomornegyedekben élnek az emberek

o   rossz egészségügyi körülmények, sok helyen ivóvíz hiánya

o   megfelelő infrastruktúra hiánya

o   analfabetizmus, az oktatás gyenge színvonala, oktatási hagyományok és rendszerek hiánya, nincsenek meg az iskoláztatás anyagi feltételei, a gyerekek dolgoznak és nem iskolába járnak

o   nagy munkanélküliség

o   jelentős bűnözés, feketegazdaság

o   a túlnépesedő afrikai kontinensen: járványok pusztítása(malária, ebola), magas a HIV-fertőzöttek száma.

·         Népességrobbanás megállításra tett kísérletek:

o   Kínában: nagyon erős állami kontroll, jutalmazás, vagy büntetés, 1, maximum 2 gyerekes családmodell bevezetése, a 3. gyerek vállalását az állam már büntette, így a 21. századra lelassult a népesség növekedése.

o   Indiában sikertelen volt, ugyanis erős vallási előírások és erőtlen központi irányítás van jelen.

·         Ország csoportok, a harmadik világban

o   látványosan fejlődők:

§  Közel-kelet kőolajtermelő országai(Szaúd-Arábia)

§  Ázsia „kistigris” (vagy újonnan iparosodottnak nevezett) országai

o   az utóbbi időben gyorsan fejlődő, nagy emberi és gazdasági potenciállal rendelkező országok(India, Kína)

o   felzárkózásra nem képes, tartósan stagnáló országok(Etiópia)

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek