A gyarmati rendszer felbomlása Indiában

II. világháború után Anglia és Franciaország befolyása is csökkent a nekik alárendelt gyarmatokon, a kiemelkedő két szuperhatalom, a Szovjetunió és az USA már nem támogatta tovább a gyarmati rendszer fennmaradását, mindkét fél számára érdekeltté vált a felszámolás. Felbomlás oka: (a gyarmatosító országok világpolitikai súlyának csökkenése, gazdasági-pénzügyi-katonai kimerülése USA liberizált világgazdaságában való érdekeltsége, nemzeti függetlenségi mozgalmak megerősödése Délkelet-Ázsiában,)

·       India vallásilag megosztott volt: a lakosság többségét a hinduk tették ki, a muzulmánok kisebbséget alkottak. A politikai életben a legnagyobb erő a nemzeti Kongresszus volt, Gandhi vezetésével, amely hindu és a muzulmán lakosságot is képviselte, majd az angolok támogatásával megalakult a Muzulmán Liga.

·       Indiában a brit gyarmati uralom már a két világháború között meggyengült, Gandhi erőszakmentes, polgári ellenállást hirdetett, és független, egységes India megteremtését tűzte ki célul. Az egység megőrzésére azonban kevesebb esély volt, mivel kiújultak a hindu-muzulmán ellentétek. A muszlim népesség egy iszlám többségű önálló ország, Pakisztán létrehozása mellett állt ki.

·       A világháború után az országban kaotikus állapot alakult ki, Anglia kénytelen volt megengedni, hogy Indiában a gyarmat önállóságáért már régóta küzdő Nemzeti Kongresszus Párt jelöltje alakítson kormányt. Az önállósodás folyamata azonban nem ment békésen. A vallási ellentétek polgárháborúhoz vezettek. A brit kormány a helyzetet az ország függetlenségének megadásával, illetve a hindu és muzulmán területek szétválasztásával kívánta orvosolni.

·       1947-ben létrejött a hindu többségű Indiai Köztársaság, majd megalakult a mohamedán többségű Pakisztán, amely két részből állt: Nyugat és Kelet-Pakisztán, közéjük India területe ékelődött. Az új államok megszületését véres vallási konfliktusok és etnikai tisztogatások kísérték. A 80%-ban muzulmán lakosságú Kasmír Indiához csatolása végül elvezetett az 1. indiai-pakisztáni háborúhoz(1947-). Az indulatok addig fokozódtak, hogy egy elvakult hindu még Gandhit is meggyilkolta.

·       A háború a tartomány átmeneti felosztásával zárult, de a két ország a következő évtizedekben még kétszer vívott nyílt háborút, amelynek következményeként Pakisztán kettévált: Bengália (Kelet-Pakisztán) Banglades néven önálló álammá vált. A kasmíri határok kérdése napjainkban is állandó feszültségforrás a két ország között.

·       Az új államban, Indiában hatalmas elmaradottságot kellett felszámolni. Elindult a közigazgatás újjászervezése, földreformok, iparosítás, terv a túlnépesedés megakadályozására. Az új alkotmány szövetségi köztársasággá nyilvánította az országot.  Nehru nevéhez fűződik az „el nem kötelezett országok” fogalma. Ez a két szemben álló tömbtől, a szocialista és kapitalista rendszertől való távolságtartást jelentette.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek