A klebelsbergi oktatás-és kultúrpolitika

·         Klebelsberg Kunó elfogadtatta a politikai elittel, hogy a magyarság felemeléséhez és régi szerepének visszaszerzéséhez a Kárpát-medencében csak a népesség kulturális szintjének emelésével az úgynevezett kultúrfölény fenntartásával lehetséges. A képzett, művelt munkaerő az ország gazdasági fejlődésének is fontos alapfeltétele.

·         A kultúrfölény biztosítása az alapok megszilárdításával, a népnevelés és népoktatás fejlesztésével tűnt elképzelhetőnek: mindenkinek meg kellett tanulnia írni-olvasni, számolni és a nemzeti kultúrát és történelmet is meg kellett ismernie.

·         Minisztersége alatt: Elemi iskolák: számos új iskola, tanterem, tanári lakás épült, népiskolai törvényt vezettek be, bevezették a kötelező 8 osztályos általános iskolát, bevezették a leventeképzést (bújtatott katonai kiképzés). Középfokú oktatás: ÚJ ISKOLAÉPÜLETEK, korszerűsítették a tananyagot, biztosították a magas színvonalú tanári gárdát, az állami alkalmazottak gyerekeit ösztöndíjakkal támogatták, vallási-erkölcsi nevelés, kötelező testnevelés. Egyetemi oktatás: új egyetemvárosok jöttek létre, a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári egyetemek Szegedre költöztek. Kötelezővé tették, hogy az alkalmazotti álláshoz kelljen érettségi, a felsőfokú diploma a középréteghez tartozást jelentette, sikeres érettségi után az ember egyetemre mehetett.

·         Mindezek eredménye, hogy jelentősen nőtt a magasabb iskolai végzettségűek száma, csökkent az analfabetizmus, Európa színvonalú oktatás jött létre, több magyar is részesült Nobel-díjban.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek