A magyar külpolitika a két világháború között

A két világháború között a külpolitika meghatározója a revízió volt.

Bethlen-kormány 20-as évek:

§       Bethlennek alapvetően két külpolitikai célkitűzése volt: a revízió és a dunai országok gazdasági együttműködésének megteremtése(lengyel-magyar- román blokk francia támogatással), a kisantant kialakulásával azonban a két cél összeegyezhetetlen volt.

§       Egy másik cél kitörni az elszigeteltségből. A nagyhatalmak közül egyedül Olaszország volt hajlandó pártolni a revíziót/tűnt megfelelő partnernek. Így született meg az olasz-magyar örök barátsági szerződés(1927).

Gömbös Gyula miniszterelnöksége 1930-as évek:

§       Elsődleges külpolitikai, külgazdasági célja, a válságba belerokkant gazdaság számára a piacszerzés volt: kereskedelmi szerződésekkel olasz, osztrák és német piacot biztosított a magyar termékeknek. Olaszország felé közeledett. Sor került az olasz-magyar-osztrák együttműködést megerősítő római jegyzőkönyv aláírására. Az együttműködés az ország számára nem csak gazdasági előnyöket jelentett, hanem politikai támaszt a kisantanttal majd a náci Németországgal szemben.

§       De Hitlerhez is igyekezett közeledni, a gazdasági kapcsolat mellett, politikai téren is kapcsolatot akart létrehozni.

§       Gömbös éra következménye: az ország első számú gazdasági és politikai partnere Németország lett

Darányi külpolitikája 30-as évek vége:

§       A térségben a náci Németország befolyása fokozatosan növekedett. A nyugati hatalmak a megbékélés politikáját folytatva, sorsára hagyták az általuk létrehozott kis államokat, a térség kormányai valamilyen formában kénytelenek voltak a németek felé közeledni.

§       Darányi célja a német orientáció megváltoztatása, de a jó viszony fenntartása, közeledés a nyugati országok, Anglia és Franciaország felé. De Angliának nem volt fontos Magyarország,a revíziót elutasították.

§       Az Anschluss riadalmat okozott az országban: féltek, hogy a németek nem állnak meg a határnál, megerősödtek a németbarát politikusok, az országban is nőtt a nácik tekintélye.

§       Nem tudta tartani a megszabott irányt: nem sikerült a német orientáció elkerülése, és engedni kényszerült a szélsőjobbnak. A nyilasokkal való tárgyalással és megegyezéssel Horthy bizalma megingott Darányi irányában, a miniszterelnök le is mondott.

§       Darányival kezdődően minden új magyar kormány a korábbi kormány politikájánál mérsékeltebb programmal kezdte meg a munkáját, de ezután elődjeinél sokkal tovább ment a németekkel való együttműködésben és a belpolitika jobbra tolódásában. Ebben a folyamatban döntő szerepet játszott a revízió, amely csak Németországgal szövetségben volt elképzelhető.

Imrédy-kormány 30-as évek vége:

§       Imrédy jó kapcsolatot ápolt az angolokkal, feladata az volt, hogy az egyre nyomasztóbb német befolyás mellett közeledjen a háttérbe szoruló Nyugathoz, de használja fel a németeket a revízió támogatására.

§       A náci befolyás következménye volt az antiszemitizmus erősödése és az első zsidótörvény.

§       Imrédy végül még erősebb német orientációra tért át. Nyugatbarátból szélsőjobboldali lett.

§       Az első bécsi döntésben (1938. november 2.) Németország és Olaszország Magyarországnak ítélte a Felvidék és Kárpátalja egy részét, azaz 12 ezer km-t, a terület lakossága 85%-ban volt magyar.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek