A magyar zsidóság helyzete 1848-1945 között

·         Magyarországon már a középkorban és az újkorban is éltek kisebb zsidó csoportok, vallásuk miatt elkülönültek a többségi lakosságtól.

·         Számuk a török kiűzése után nőtt meg, mikor is Galíciából és Morvaországból települtek be.

·         Vallási elismerésükre ekkor még nem került sor.

·         A reformkori magyar vezetés célja az asszimiláció volt, betelepülhettek a városokba.

·         A szabadságharc során, a zsidók a magyarok oldalán harcoltak.

·         Ebben az időszakban épült ki a Dohány utcai zsinagóga, amely egész Európa legnagyobb zsinagógája.

Dualizmus

·         A nemzetiségi törvény értelmében megtörtént a zsidóság emancipációja, MELYNEK folyamata: törvényben mondták ki, hogy bárhol lakhatnak, majd az izraelita lakosokat egyenjogú polgárokká tették, polgári és politikai jogok gyakorlásában váltak egyenlővé, a zsidóság kollektív jogokat nem kapott, nemzetiségként lett elismerve, az izraelita vallást bevett felekezetté minősítették, sok zsidó család magyarosította a nevét, egyre több a vegyes házasság.

·         A zsidóság a dualizmus korában erőteljesen asszimilálódott, Az asszimiláció elsődleges szinterei a nagyvárosok voltak, a legnagyobb zsidó közösség Budapesten élt. Gyorsan asszimilálódtak: magyar nyelvűvé és érzelművé váltak.

·         A torlódó társadalomban a nagypolgárság és polgári középosztály tagjaként voltak jelen.

·         A zsidók sok esetben a magyarok által lenézett ágazatokban találtak megélhetést: kereskedelem, pénzügyletek. Nagyon nagyra becsülték a tanulást, értelmiségi pályákon helyezkedtek el(ügyvéd, orvos, művész), sokan gazdagították a magyar tudományt, ez megélhetést és társadalmi felemelkedést jelentett számukra.

·         Később szembe kellett nézniük az antiszemitizmus megjelenésével: hiszen a szerepüket vesztett, lesüllyedő, kevésbé sikeresen érvényesülő társadalmi csoportok számára a zsidók versenytársat jelentettek.

A Horthy-korszak

·         A felerősödő antiszemitizmus hatására született meg a numerus clausus, felsőoktatási felvételit szabályozó törvény: amely származási és politikai megkülönböztetést, valamint erkölcsi megfelelőséget tartalmazott. A felvehető hallgatók számát az egyes népfajok és nemzetiségek arányához kötötték. Mivel az értelmiségen belül a zsidóság nagymértékben jelen volt, a rendelkezés alapvetően őket sújtotta.

·         A világválság kirobbanása után nőttek a társadalmi feszültségek, ez a szélsőségek megerősödéséhez vezetett, így ragadhatta magához a hatalmat Németországban Hitler és a náci párt.

·         A náci ideológia középpontjában a fajelmélet állt: Hitler Szinteket hozott létre, miszerint az első szinten az árja germán nép+a másodrendű rokon fajok vannak, mint pl.a skandináv népek, a második szinten a szolganépek vannak, mint pl.a magyarok, ázsiaiak, afrikaiak, szlávok, a harmadik szinten a kiirtandó népek vannak, mint pl. a zsidók és a cigányok. Az elmélet elsősorban a zsidóság ellen irányult, akiket felelőssé tettek a németek minden problémájáért, kártékony tulajdonságokkal ruházták fel őket,

ezáltal a németországi zsidók súlyos üldöztetésnek voltak k,kitéve(nürnbergi törvények)

·         Az antant megengedő politikát folytatott Németországgal szemben, így a németek befolyása Magyarországon is erősödik, szükség van a németek kapcsolatára: válságból való kilábalás, revízió.

·         A legtöbb magyar kormány abba bukik bele, hogy túl nagy teret adnak a németeknek. A német orientációval az antiszemitizmus fokozatosan erősödött.

·         Az egyre erősödő szélsőjobboldal és a nácik nyomására születtek meg a zsidótörvények.

·         Az első zsidótörvény Imrédy Béla miniszterelnöksége alatt született meg: ennek értelmében zsidónak minősültek azok, akik izraelita vallásúak voltak. A zsidóság arányát az értelmiségi pályákon, az iparban és kereskedelemben 20%-ra korlátozta.

·         A második zsidótörvény Teleki Pál miniszterelnöksége alatt született: ebben már nem vallási, hanem faji alapon különböztették meg a zsidókat (egyik szülő, vagy 2 nagyszülő zsidó). Az értelmiségi pályákon a kvótát 6%-ra, iparban, kereskedelemben 12%-ra vitték le. A törvény hatálya alá tartozó katonaköteles férfiakat munkaszolgálatra kötelezték.

·         A Bárdossy miniszterelnöksége alatt születő harmadik zsidótörvény a nürnbergi törvények szellemében fogant: megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasságát, nemi kapcsolatát. Zsidónak minősült az is, akinek 4 nagyszülője közül legalább izraelita vallásúnak született, hiába volt az illető keresztény.

·         A kormányzat Kállay miniszterelnöksége alatt ellenállt a gettósításnak és a koncentrációs táborokba való szállításának.

Magyar holokauszt

·         A háború kitörésekor a folyamatos atrocitások, jogfosztások után a cél a zsidóság megsemmisítése volt(Endlösung-koncentrációs-munkatáborok, megsemmisítő táborok, elgázosítás). Ez a folyamat a holokauszt/genocídium

·         A német befolyás alá tartozó országoktól is elvárták ezt.

·         Magyarország német megszállása után a holokauszt megkezdődött:sárga csillagviselés, vagyonelkobzás, mindennapi életet korlátozó intézkedések, kitiltások.

·         Megkezdődött a vidéki zsidóság gettósítása és deportálása a gyűjtőtáborokba, elsősorban Auschwitz-Birkenauba.

·         A további deportálásokat Horthy megakadályozta nemzetközi nyomásra, így megmentve a budapesti zsidóságot.

·         Majd a népirtás a sikertelen kiugrás után a nyilas uralom alatt folytatódott: kiépítették a budapesti gettókat, elindították az úgynevezett halálmeneteket a koncentrációs táborok felé(Radnóti), gyalog kellett eljutni a haláltáborba. Miközben Budapest ostroma zajlott, a nyilasok tömeges kivégzéseket szerveztek az utcákon, a Duna partján.

·         A magyar zsidó áldozatok száma 500-600ezer.

·         A zsidók közül több tízezret hamis papírokkal mentettek meg a nem zsidó magyarok és külföldi diplomaták.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;

Száray Miklós – Történelem tankönyvek