A náci Németország legfőbb jellemzői

Németországot erős gazdasága ellenére teljesen kimerítette a háború, romlott az életminőség. A hatalmas veszteségek után megerősödtek a szélsőséges csoportok. (Súlyos volt az 1919-es versailles-i béke, mert német lakta területeket is elcsatolt, valamint Németország gazdaságát megbénító jóvátételt és katonai korlátozást írt elő.)1919-ben a forradalom és a kommunista hatalom átvételi kísérlet után létrejött a weimari köztársaság, ugyan megszilárdították a polgári demokráciát, azonban a rendszernek folyamatosan együtt kellett élnie a szélsőségek akcióival.

Egyre több háborúból hazatért fiatal csatlakozott a szélsőjobboldali szervezetekhez, melyek nemzeti és szociális ígéretekkel egy erős (diktatórikus) hatalom megvalósítására törekedtek, ilyen volt pl.a nemzetiszocialista, a náci mozgalom, a Nemzeti Szocialista Munkáspárt, Adolf Hitler vezetésével. 1923-ban sörpuccsot hajtottak végre Münchenben, melynek a célja a bajor kormánytól való hatalomátvétel volt. Akciójukat felszámolták, a náci párt tagjai börtönbe kerültek, Hitler gondolatait, programját a börtönben írt Mein Kampf (Harcom) című könyvében foglalta össze.

A Mein Kampf ígéretei és elméletei:

·         szociális ígéretek:

o   a munkásoknak munkát, és a tőke megfékezését, a tőkéseknek a kommunisták és a szakszervezetek korlátozását, a parasztoknak földet ígért az újonnan megszerzett területekről

·         nemzeti ideológia:

o   harc hirdetése a sérelmek miatt

o   korrigálni kell a versailles-i békét

·         fajelmélet, amely a náci ideológia központi gondolata volt:

o   Hitler a németséget felsőbbrendű, azaz árja népnek tartotta. Szinteket hozott létre, miszerint az első szinten az árja germán nép+a másodrendű rokon fajok vannak, mint pl.a skandináv népek, a második szinten a szolganépek vannak, mint pl.a magyarok, ázsiaiak, afrikaiak, szlávok, a harmadik szinten a kiirtandó népek vannak, mint pl. a zsidók és a cigányok. Az elmélet elsősorban a zsidóság ellen irányult, akiket felelőssé tettek a németek minden problémájáért, ez az ellenségkép konkréttá tette a nép számára, hogy ki ellen kell harcolnia.

·         élettér elmélet 3 lépcsője:

o   európai németek egyesítése

o   Kelet felé való terjeszkedés, az európai német dominanciájú birodalom létrehozása

o   német világbirodalom kialakítása

Két elképzelés volt a rendszer stabilizációjára: A szembe kerülési politika és a teljesítési politika a béke teljesítésével kapcsolatban. Az 1920-as évek második felére úgy stabilizálódott a rendszer helyzete, hogy az ország béke üzemmódra tért át, ebben segített a Dawes-terv, amely egy amerikai közreműködéssel megszületett jóvátételi fizetéseket szabályozó és a gazdaság talpra állítását segítő terv volt, valamint a locarnói szerződések, melyekben Németország lemondott határainak erőszakos megváltoztatásának lehetőségéről. A Young-terv konkretizálta a jóvátételt, így a gazdaság fellendült.

A nagy gazdasági világválság azonban megingatta a stabilitást, ez megszakította a békefolyamatot, a tömegek mozgolódni kezdtek.

A nácik számára ez a helyzet teremtette meg a hatalomátvétel lehetőségét. A párt választási eredményei folyamatosan javultak, a Birodalmi Gyűlés legnagyobb pártja a náci párt lett. Először a köztársasági elnök Hindenburg elzárkózott attól, hogy Hitler kormányt alakítson, viszont az egyre erősödő kommunista veszélytől tartva, hosszas egyezkedés után, 1933-ban mégis kinevezte Hitlert kancellárrá, a koalíciós kormány került hatalomra. Hitler szisztematikusan el kezdte felszámolni a koalíció tagjait, majd a hatalom birtokában újabb választást írtak ki, melyből a Reichstag felgyújtására hivatkozva kizártatták a kommunistákat, a náci párt győzelmet aratott.

Minden hatalom a náci párt és ezen belül a vezér, a Führer kezében összpontosult, megindult a totális diktatúra kiépítése (pártok betiltása, politikai ellenfelek bebörtönzése, média ellenőrzés alá vonása stb.)

A totális állam jellemzői:

·         egy egységes ideológia (nácizmus)

·         egy tömegpárt (NSDAP)

·         terrorisztikus (titkos) rendőrség (GESTAPO)

·         fegyvermonopólium (rohamosztag – SA, védőosztag – SS, hadsereg)

·         központilag irányított gazdaság

·         közösségi ellenségkép: zsidóság

·         sajtómonopólium (propaganda: újság, rádió, film)

- Megerősödött a náci ideológia, melyet meghatározták a 19.századi ideológiák is:

·         fajelmélet: a történelem a fajok harca

·         térelmélet: a népek fennmaradása attól függ, hogy képesek-e lakosságukat, és ahhoz területüket is növelni

·         tömeglélektan: az arctalan tömeg irányítható, sőt igényli, hogy vezessék

·         szociál- és nacionáldarwinizmus: az emberi társadalomban és a népek között is dúl a létharc, zajlik a szelekció

·          

-Mindvégig jelen volt SA rohamosztag (Ernst Röhm), amellyel Hitler leszámolt az ellenfeleivel, így tartotta megfélemlítésben a népet. Hatalomra kerülése után nem sokkal leszámolt a szervezettel, mert veszélyeztették a hatalmát, helyette létrejött az SS védőosztag, ami az új titkos katonai szervezet volt és létrejött a Gestapo, a titkos államrendőrség. Senki sem érezhette magát biztonságban.

-Megkezdődött a társadalom egységesítése. Az embereket náci jellegű párthoz kötődő szervezetekbe kényszerítették. Már a gyerekeket arra kellett nevelni, hogy a náci ideológia szerint éljenek és higgyenek, pl. létrejött a Hitlerjugend ifjúsági szervezet. Kellett egy közös ellenségkép, a zsidók, egy közös jövőkép, az újra felemelkedő Nagynémet Birodalom, mert ez kovácsolta össze az embereket. Bevezették a kötelező munkaszolgálatot, kezdetben megszabták, hogy ki hol dolgozzon (hogy ne tudják megbeszélni a rossz munkakörülményeiket), szabadidős tevékenységeket biztosítottak nekik: koncert és színházlátogatás, sporttevékenységek, utazási és továbbtanulási lehetőségetek, náci propaganda eseményeken való részvétel. Megszűnt a sajtószabadság, cenzúra működött. A művészetekben csak a hivatalos ízlésnek megfelelő műveket tűrték meg, a többit üldözték.

Pl. ki lett jelölve, hogy a nők három feladata: gyerekszülés, gyereknevelés, konyha.

-Hitler tudta, hogy a gazdaság helyreállítása nélkül nem tudja a hatalmát megszilárdítani, ezért 4 éves tervet írt elő, növelte az állam gazdasági irányító szerepét, de megmaradt a magántulajdon,  bevezette a kényszerkartellezési törvényt,  mindez a termelés gyors növekedéséhez és a munkanélküliség gyors visszaszorulásához vezetett. A válság leküzdésében jelentős szerepet játszott a fegyverkezés újbóli beindítása, hiszen ez állami megrendelést jelentett és nem okozott túltermelést, a hadsereg növelése százezreket vont ki a munkaerőpiacról. A társadalom minden rétege részesült a szociális juttatásokból. Jól teljesítettek a modern iparágak (autógyártás, repülőgépgyártás, vegyipar). Megoldódott a válság, Hitler népszerűsége nőtt a lakosság körében.

-Hitler napi renden tartotta az antiszemitizmust, megindult a zsidóság szervezett üldözése pl. üzletek bojkottálása, faji törvényeket hoztak (nürnbergi törvények), amelyekben a zsidónak minősülő németeket megfosztották állampolgárságuktól, valamint megtiltották a zsidók és az árják házasságát, a „Kristályéjszaka” szervezett támadás volt a zsidóság ellen. Felállították az első koncentrációs tábort (Dachau), ahová már bírósági ítélet nélkül deportálhattak a zsidókat( de akár a baloldaliakat, homoszexuálisokat, bűnözőket). Ez az antiszemitizmus vezetett a világháború alatt a népirtáshoz, a holokauszthoz.

-Jelentős volt a náci propaganda jelenléte az országban, melynek elve a totalitás volt,  hogy széles tömegekhez szóljon, szubjektív és egyoldalú legyen, kevés témára koncentráljon. Felhasználták a sajtót, a rádiót, tömeggyűléseken a megafont, a művészeteket is az ideológiai harc és a propaganda szolgálatába állították, hatalmas ünnepségeket szerveztek.

- Jellemző lett az erő kultusza, a jelképek használata, mint pl. a horogkereszt, Heil Hitler köszöntés.

Külpolitika:

- Hitler arra törekedett, hogy a nemzetközi közvélemény megnyugtatására, a békés Németország képét mutassa.

- Hozzálátott a hadsereg megerősítéséhez, amit azonban a versailles-i béke pontjai tiltottak, emiatt 1933-ban Németország kilépett a Népszövetségből, majd bevezette az általános hadkötelezettséget.

- Megnemtámadási szerződést írt alá Lengyelországgal.

- Népszavazás volt Saar-vidék hovatartozásáról, a terület békés úton visszakerült Németországhoz.

-A németek, de a nyugatiak sem érzékelték Hitler egyre agresszívabb hatalmi törekvéseit, a nyugati hatalmak a konfliktus elkerülése érdekében az engedmények politikáját választották, szerepet játszott ebben az is, hogy tartottak szintén fegyverkező Szovjetuniótól, azt remélték Hitler kelet felé fog terjeszkedni.

- De Hitler felmondta a locarnói szerződést és hadseregével bevonult a Rajna-vidékre, mely a versailles-i béke szerint fegyvermentes övezet volt. A nyugatiak nem léptek fel ellene..

- Mussolini eleinte szemben állt Hitler terjeszkedésével, de az olasz hadsereg meggyengülése után, 1936-ban szövetséget kötött a náci Németországgal. A szövetség a Berlin-Róma tengely lett.

- Németország, Japán, Olaszország aláírta az antikomintern paktumot. ( A fasiszta veszélyre hivatkozva a szovjet irányítású Komintern meghirdette a népfrontpolitikáját). Kialakult a világ újrafelosztásában érdekelt agresszív fasiszta hatalmak, az ún. tengelyhatalmak katonai és politikai szövetsége.

-A spanyol polgárháborúban Németország támogatta Franco tábornokot, a jobboldali felkelés vezetőjét és győzelmet arattak. A nyugatiak itt sem avatkoztak közbe.

-1938-ban Hitler sikerei láttán egyre többen szerették volna Ausztriában az Anschlusst. Ugyan népszavazást ír ki, de Hitler ezt nem várta meg és megszállta az országot.

-A hitleri agresszió következő állomása Csehszlovákia volt,  a németek lakta Szudéta-vidék átadását követelte, a csehszlovákok nem voltak hajlandóak erre.

-A nyugati hatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) a müncheni konferencián átengedték a területet Németországnak, remélve, hogy ezzel Hitler utolsó követelését is kielégítették és megmentették Európát a háborútól, valamint Hitler garantálja Csehszlovákia függetlenségét. Valójában, megindult az ország felbomlása.

-1939-ben Szlovákia német támogatással kikiáltotta függetlenségét, ami így bábállammá vált,ezután a német csapatok bevonultak a megmaradt Csehországba, amely Cseh-Morva Protektorátus néven Németország ellenőrzése alá került.

 - Ezután Németország Lengyelországtól Danzig(Gdansk) kikötőváros átadását követelte, ezt a lengyelek elutasították.

- Sztálin kegyeiért egyfajta versengés alakult ki, először a nyugatiakkal tárgyalt a német agresszió megállításával, kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésével kapcsolatban. Az angol és francia kormány azonban valójában nem törekedett őszintén megegyezésre és együttműködésre a Szovjetunióval a fasiszta agresszió ellen.

- Mivel a nyugati hatalmakkal nem sikerült a megegyezés, a szovjet kormány a fenyegető német és japán háborús agresszió elhárítása miatt kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni a német kormánnyal.

- Létrejött Németország és a Szovjetunió között a Molotov-Ribbentrop paktum, ami egy megnemtámadási szerződés volt, titkos záradékában felosztották egymás között Lengyelországot.

-1939. szeptember 1-jén Hitler megtámadta Lengyelországot, amivel kezdetét vette a II. világháború.

A második világháborúig a lakosság körében a náci rendszer népszerű maradt intézkedései miatt, Hitler apró lépésekkel kezdte megvalósítani nagy külpolitikai teveit, amelyet először nem ismertek fel a nyugati hatalmak, de később a konfliktus elkerülése érdekében, Hitler egyik akciójakor sem léptek közbe. A köztes Európa országai magukra maradtak, dönthettek igazodnak-e a náci birodalomhoz vagy egyedül vállalják az ellenállást. Az, hogy Hitler szabad kezet kapott, és a nyugati országok megbékéltetési politikát folytattak, világháborúhoz vezetett.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek