A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai

Nyugat-Európa a XV. század közepétől kezdett kilábalni az általános válságból, újból

növekedésnek indul a népesség, újból megjelent az igény a fűszerek, luxuscikkek, de a mindennapi áruk a cukor, a gabona, a fa iránt is. Az európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémekből vert pénzérméket. A keletről érkező árucikkek fogyása nőtt, és mivel ezekért többnyire pénzt kértek, a legtöbb nemesfém Keletre került, Európa nem tudta az árukat árukkal ellentétezni.

Illetve a termékek ára megnőtt, mivel a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, és ők uralták a Földközi-tengert, magas vámmal sújtották a Levantei kereskedelmet. A vörös tengeren keresztül vezető utat, az arabok sújtották nagy vámokkal, ők uralták az India-óceánt.

A megnövekedett európai kereslet, valamint a Keletről beszerzett áruk Európába szállításának problematikussága ösztönözte az új utak keresését.

A technikai újítások, a gazdasági tényezők megadták az óceáni hajózás és a felfedezések előfeltételeit:

·         fejlődő gazdaság, növekvő pénzigény

·         az aranyat kiszivattyúzza Kelet Európából

·         megerősödött Spanyolország és Portugália

·         új eszközök: iránytű, térkép

·         a föld gömb alakú

·         Toscanelli-világtérképe

·         Tengerész Henrik által nyitott tengerészeti iskolák

·         Karavella-nagyobb hajó, több árboc

A felfedezések kezdő hullámot a portugál hajósok jelentették, felfedezőutakat indítottak Afrika partjai mentén az arany és a fűszerek megszerzésének reményében

·      1487. Batalomeo Diaz: elérte Afrika déli csücskét

·      1498. Vasco da Gama: Afrika megkerülésével, elérte Indiát

·      Amerigo Vespucci: Amerika partjaihoz ért, ő ismerte fel, hogy egy új kontinens lett felfedezve, melyet Újvilágnak nevezett el, de később róla nevezték el a földrészt Amerikának

A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre Indiában (Goa) majd Kínában is (Macao), óriási jövedelemre tettek szert a levantei kereskedelem megkerülésével megszerzett fűszer-kereskedelem révén.

Spanyol felfedezések:

·         1492. Kolumbusz Kristóf megbízást kapott, hogy nyugat felé indulva, érjen el Indiába. 3 hajóval indult el (Santa Maria, Ointa, Nina), elérte a Bahama- szigeteket. További útjai során felfedezte Kubát és a Közép-Amerikai partvidéket. Kolumbusz haláláig azt hitte Indiába jutott el, ezért nevezte el indiánoknak az őslakosokat. Értékes dolgokat vitt haza: nemesfémeket, drágaköveket, ismeretlen növényeket

·         1519-21. Magellán: elsőként körülhajózta a Földet, ő maga már nem, csak egy hajója jutott vissza Spanyolországba

1494.a spanyolok és portugálok megkötötték a tordesillas-i szerződést, miután feszültség alakult ki köztük, miután a spanyolok szereztek uralmat a térségben, ebben a szerződésben felosztották egymás között az Újvilágot, Brazília kivételével egész Amerika a spanyolok birtoka lett, a többi ország ezt a szerződést figyelmen kívül hagyta.

1529. a zaragozai szerződés az ázsiai és az óceániai érdekszférát különítette el.

Amerika felfedezése elindította a gyarmatosítást. Az új földrészen nagyon sok nemesfém fordult elő, és hatalmas földek, amik alkalmasak voltak ültetvények kialakítására. Mindez az európaiak számára elérhető volt, mert az itteni kultúrák, az ázsiaiakkal ellentétben, az európaiaknál sokkal fejletlenebb volt. Az elsöprő katonai fölény birtokában a spanyol konkvisztádorok kis erőkkel gyorsan elfoglalták az őslakók birodalmait, ugyanis ők nem rendelkeztek fegyverekkel. Néhány évtized alatt elpusztították a magas szintű indián kultúrát. Az aztékokat, inkákat, majákat. A kegyetlen bánásmód és még inkább az európaiak által behurcolt betegségek az indián népesség tömeges pusztulásához vezettek, a munkaerőt az Afrikából behurcolt feketékkel biztosították.

Az Európaiak nemesfémért, és árucikkekért rabszolgákat vettek Afrikában, onnan Amerikába szállították őket, majd elcserélték terményre és nemesfémre, ami Európába került.

Angol, francia, holland felfedezések, hódítások

·         általában az északabbra eső területeket kutatták

·         1497/98. angol Caboto: felfedezte Észak-Amerikát

·         francia Cartier: megalapította Montrealt

·         Francis Drake: a Föld második körbehajózása

·         Hollandia: kiszorította a portugálokat és részben a spanyolokat is a tengerentúli kereskedelemből, elhódította a legértékesebb portugál gyarmatokat (Dél-Afrika)

·         Franciaország: kiszorította a portugálokat Indiából, és ott kereskedelmi telepeket hozott létre, Észak-Amerikában meghódította a Szent Lőrinc-folyó vidékét (Québec, Kanada),

·         Anglia: is kereskedelmi telepeket létesített Indiában, a hétéves háborúban megfosztotta Franciaországot gyarmataitól. Mind India, mind Észak-Amerika (a mai Egyesült Államok és Kanada) brit gyarmat lett. Megszerezte Dél-Afrikát Hollandiától

A felfedezések hatására felfedezték elsősorban a legnagyobb jelentőséggel bíró Amerikát, így rengeteg új kereskedelmi cikk került be Európába, a gyarmatosítás olyan lehetőséget jelentett a korabeli európai gazdaság számára, hogy minden óceánparti ország ki akartra venni a részét, létrejött a világkereskedelem, melyben Európa-Ázsia kereskedelme kizsákmányolta Afrikát és az Újvilágot, Európa kegyetlen módon leigázta az indiánokat és kihasználta az afrikaiakat.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek