A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei

A szabadságharc, a forradalom eredményeit visszavonni akaró udvar, és az azokat védelmező magyar kormány fegyveres konfliktusa volt, de a nemzetiségek lázadásával kezdődött.

Mivel az áprilisi törvényeket a bécsi udvar ideiglenesnek tekintette, kísérletet tett a magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörének felszámolására, a magyarok számára ez elfogadhatatlan volt. Az osztrák kormányzat nem rendelkezett megfelelő erővel, így nyíltan nem lépett fel a magyarok ellen. A magyarokkal szembekerülő nemzetiségeket kívánták felhasználni céljaik érdekében, a szerb és a horvát nemzetiségi mozgalom jelenthetett komoly szövetségest.

A bécsi kormány Horvátország élére Jellasicsot állította, Bécs elhatározta a horvátok bevetését Magyarországgal szemben és az uralkodó elrendelte az önálló had-és pénzügyminisztérium megszűntetését. A magyar kormány ezt nem fogadta el, mire Jellasics csapatai az országra törtek. Batthyány tiltakozásul lemondott, az országgyűlés a harc felvétele mellett döntött, felállították az Országos Honvédelmi Bizottmányt. A magyar vezetés tehát vállalta a szabadságharcot, hogy a forradalom vívmányait megőrizhesse. A magyar hadsereg élén álló Móga 1848. szeptember 29-én Pákozdnál vereséget mért Jellasics csapatára. Az országgyűlés lemondott a kormány helyett az OHB lett a végrehajtó hatalom, amelynek elnöke Kossuth lett. A császár Windischgratz-et bízta meg a bécsi és a magyar forradalom leverésével, csapata legyőzte a magyar hadsereget. Az udvar lemondatta a forradalmi változásokat jóváhagyó V.Ferdinándot, helyette Ferenc József lett a császár. Móga lemondott, a  feldunai magyar sereg vezetését Kossuth Görgeyre bízta. Görgey a túlerővel szemben folyamatosan hátrált, vereséget szenvedett, így már nem volt reáli esély a győzelemre, a fővárost is át kellett adni. Windischgratz feltétel nélküli megadást követelt. A kormány Debrecenbe költözött. Görgey felvidéki hadjáratainak a célja az volt, hogy Windischgratz figyelmét elterelje Debrecen megtámadásától. Erdélyben elmérgesedett a román-magyar viszony, itt Bem József lett a főparancsnok, kiverte az osztrákokat és a segítségükre siető orosz csapatokat Erdélyből. A terület szilárd hátországot biztosított a debreceni kormányzatnak. A Felvidéket átszelő Görgey csapatai a csatározásokban valódi reguláris hadsereggé kovácsolódtak, lehetővé vált az is, hogy seregei egyesüljenek a többi erővel, a Klapka György vezette, és a Damjanich vezette hadsereggel. Az egyesülés komoly erőt mért Windischgratzre. Kossuth Görgey helyett Dembinszkyt nevezte ki fővezérré. A honvédsereg Kápolnánál vereséget szenvedett. Az osztrákok a magyar erők szétveréseként értékelték a győzelmet, a tévesen informál osztrák kormány kiadta a Magyarországot tartományi szintre süllyesztő és az uralkodónak abszolút hatalmat biztosító olmützi alkotmányt, amely minden kompromisszumot lehetetlenné tett a magyar vezetés számára. Az alkotmány a harc folytatására sarkallt. 1949. Április 6-án Isaszegnél a magyarok vereséget mértek a császáriakra. Az áprilisban indított hadjárat fényes magyar győzelmei után, a magyar országgyűlés kimondta a Habsurg-ház trónfosztását és Magyarországot független államnak nyilvánította. Április 14-én elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd megalakult a Szemere-kormány. Kossuth lett a kormányzó-elnök. A függetlenség kimondásától nemzetközi elismerést reméltek, azonban a nagyhatalmak féltették az európai hatalmi egyensúlyt, melynek, egyik oszlopának a Habsburg Birodalmat tekintették. Windischgratzet leváltották, de a hadjárat folytatódott. A császári haderő megsemmisítése nem sikerült. Május 21-én Buda vára magyar kézre került. Ezek után az ország a győzelmet ünnepelte, még ezen a napon a magyar győzelmek hatására Jóska segítséget kért I. Miklós cártól, aki kétszázezres hadsereget küldött Magyarországra. A magyar sereg többszörös túlerővel nézhetett szembe. A császári sereg élére Haynaut állították, akitől gyors győzelmet vártak. Görgey céljaihoz az erők koncentrálása volt szükséges, hogy a döntő csapást Komáromnál mérjék az ellenfélre. Kossuth Szegedet tűzte kis az összpontosítás helyéül, ez elhibázott döntés volt. Görgey mikor seregével Aradra ért, Bem seregei már felmorzsolódtak Erdélyben az oroszokkal vívott csatában, majd Segesvárnál teljesen megsemmisültek. Dembinszky harc nélkül feladta Szegedet. Temesvárnál Bem vette át a főparancsnokságot, a magyar sereg döntő vereséget szenvedett. A vereség hírére Kossuth lemondott, elhagyta az országot, Görgeyt teljhatalommal ruházta fel. Görgey Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert(augusztus 13.)

A vereség okai:

·         katonai tűlerő-orosz beavatkozás

·         belső problémák: Kossuth és Görgey ellentétei, alkalmatlan tábornokok, ellentét a nemzetiségekkel

·         külpolitikai elszigeteltség: egy nagyhatalom sem támogatta a magyar szabadságharcot

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:

Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek