A szövetségi rendszerek kialakulása

A német egység létrejötte után Bismarck a francia revanstól tartva Franciaország elszigetelésére törekedett. Létrejött a három császár szövetsége, Németország, Oroszország és a Monarchia részvételével.  A megegyezés kimondta, hogy a 3 uralkodó (Ferenc József, I. Vilmos, II. Sándor cár) minden európai konfliktus esetén együttműködnek. Azonban Oroszország és OMM között a Balkánon érdekellentét állt fenn. Az Oszmán Birodalom felbomlása ugyanis lehetőséget kínált a terjeszkedésre. A Balkán kezdett Európa puskaporos hordójává válni, kialakult a keleti kérdés. A helyi nemzeti törekvések (szerb, montenegrói, bolgár függetlenedés) támogatásával az oroszok hadat üzentek a törököknek, mely az oroszok győzelmével zárult. A San Stefanói békében a törökök beleegyeztek az egész Balkán elvesztésébe, a területek jelentős része az orosz támogatással megalakult Nagy-Bulgáriáé lett, ez sértette a többi nagyhatalom érdekeit. A berlini kongresszuson szétdarabolták Nagy Bulgáriát, elismerték Románia, Szerbia és Montenegró függetlenségét. OMM okkupálta (katonailag megszállta) Bosznia-Hercegovinát, hogy Szerbia ne kapja meg. Besszarábia került csak orosz fennhatóság alá. Bismarck belátta, hogy a balkáni ellentétük miatt az oroszokat és a Monarchiát nem tudja egyszerre megtartani szövetségesének, a Monarchia mellett döntött. A három császár szövetsége fellazult. A kettős szövetség Németország számára támaszt jelentett a franciákkal szemben, míg a Monarchiának Oroszországgal szemben. A gyarmati politikában a franciákkal szembe kerülő Olaszország csatlakozásával a kettes szövetségből hármas szövetség lett, a következő évben Románia is társult hozzájuk. Oroszország Európában szövetséges nélkül maradt, ázsiai hódításokkal kívánta helyreállítani a tekintélyét, függésbe vonta Közép Ázsia nomád államait. Afganisztánban szembekerült az angolokkal, a terület orosz és brit ütközőállam lett, befolyásuk alá vonták Mandzsúriát majd, elvesztették a Japánnal való háborúban. Kínában ő is befolyást szerzett. A szintén Európában elszigetelt Franciaország Németországgal szemben csak Oroszországnál kereshetett támogatást. A két ország politikai berendezkedése miatt a szövetségkötés elhúzódott, de aztán létrejött a francia-orosz katonai szövetség. Nagy-Britannia kívül maradt az új szövetségi rendszereken, hiszen Oroszországgal és Franciaországgal versengett a gyarmatokon, míg a keleti kérdésben a Monarchiát támogatta. Csak a Monarchiával és Olaszországgal kötött laza szövetséget, a Földközi-tenger védelméért, kölcsönös támogatás egy francia támadás esetén, ez volt a háromhatalmi egyezmény. Nagy-Britannia számára a németek jelentettek veszélyt, Európa vezető hatalma lett. Ugyanakkor a franciák meggyengültek, Fashodánál visszavonultak az angolok elől, ezzel elismerték Anglia vezető szerepét a gyarmatosításban. Nagy-Britanniának szövetségesre van szüksége a németek ellen. A franciákkal megszületik a szívélyes megegyezés (entente cordiale), később a britek közeledtek a franciákkal már szövetségben álló oroszokhoz, így létrejött a hármas antant. Európa két, egymással több síkon is szembenálló szövetségi rendszerre bomlott, ami nagy háborús konfliktus kirobbanásával fenyegetett. Az Egyesült Államok kívül maradt a szövetségi rendszereken.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek