A világgazdasági válság és a New Deal

o      Az európai gazdaság csak állami beavatkozással és az amerikai tőke segítségével tudott talpra állni. Egyedül a háború fő haszonélvezője, az Amerikai Egyesült Államok gazdasága fejlődött gyors ütemben. A korszakban a világgazdaság központjává vált, a dollár jutott kulcsszerephez.

o      USA a háború alatt, nagy kölcsönöket adott szövetségeseinek, amit vissza is kívánt kérni. Azonban az európai gazdaság válsága ezt nem tette lehetővé, ugyanis a győztesek a németekre kirótt jóvátétellel képzelték el gazdaságuk helyreállítását,a németek azonban nem volt képesek a fizetésre. A Dawes-terv értelmében jelentős kölcsönnel és tőkével támogatták a németek talpra állását, hogy megfizethessék a háborús jóvátételt a franciáknak és az angoloknak. Így a két győztes állam törleszthette adósságát az amerikaiaknak.

o      A tőzsde összeomlásának előzménye: Amerikában az életszínvonal gyorsan nőtt, ami növelte a fogyasztást, az árucikkek iránti növekvő kereslet befektetésekre ösztönzött, a fogyasztás azonban nem bővült olyan ütemben, ahogyan a termelés. A legtöbb ágazatban túltermelés következett be: többet termeltek, mint amennyit a piac képes volt felvenni.

o      Kirobbant a tőzsdepánik, hirtelen mindenki el akarta adni a részvényeit, de senki nem vett részvényeket. Az összeomlás láncreakciót indított el: a részvények elértéktelenedése miatt a vállalatok és a lakosság kivették befektetéseiket a bankból, így a bankok csődbe mentek. A hitelezés leállt, így csökkentek a beruházások, a vállalatok visszafogták a termelésüket, elbocsátották munkásaikat, ezzel tovább szűkült a vásárlóerő, a piac.

o      A válság(1929. október 29. fekete kedd) a tőzsdéről indult, de kiterjedt az iparra és a mezőgazdaságra is, majd kiterjedt Európára is. A válság különösen azokat az országokat sújtotta, amelyek jelentős exportot bonyolítottak le.

o      Következmény: megnövekedett világszerte a munkanélküliség, életszínvonal romlás, éhezés, miközben a tengerbe szórták az eladhatatlan gabonát. Megnövekedett az állam befolyása a gazdasági szférában. Megrendült az emberek bizalma a demokráciában, megjelentek a szélsőséges csoportok.

o      Keynes megoldási kísérlete: javasolta, hogy fel kell adni a szabad verseny elvét és állami beavatkozásra van szükség! Az államok ne vámokkal, ne a beruházások és az állami költségvetés csökkentésével védekezzenek, mert ezáltal tovább szűkül a piac, hanem épp ellenkezőleg a termelés beindításával, a fogyasztás ösztönzésével kísérletezzenek, olyan ágazatokat támogasson, amelyek nem termelnek piacra, hanem új beruházásokra teremtenek lehetőséget: ilyen pl. a közlekedés, a szolgáltatások.

o      Ebben a szellemben cselekedett Roosevelt elnök, aki New Dealt, azaz új irányvonalat ígért Amerikának.

®     Első lépésként bezáratta az ország bankjait, és csak az erőseket engedte újra működni, letért az aranyalapról. Ezzel stabilizálta a pénzügyi világot.

®     Az ipar helyreállítása érdekében vezették be a közmunkaprogramot: Az állam hatalmas összegeket biztosított közmunkákra és olyan új létesítményekre, amelyek új munkahelyeket teremtettek, de a termékeik nem jelentek meg a piacon/NEM BŐVÍTETTÉK TOVÁBB AZ ÁRUKÍNÁLATOT. Ilyenek például az utak, az autópályák, a repülőterek vagy a szolgáltatási szektor. A munkába álló emberek növelték a fogyasztást.
A mezőgazdaság helyreállítása érdekében csökkentették a vetésterületet és az állatállományt, az érintett farmerek ezért kártérítést kaptak, így közpénzből modernizálhattak

®     Törvény szabályozta a termelés mennyiségét, a minimálbért, bevezették a nyugdíjat és a munkanélküli segélyt, ez javított a munkavállalók helyzetén.

®     Roosevelt remekül használta a propagandát a gazdaságpolitikája érdekében. A nyilvánosság eszközével, a rádióban elhangzó beszélgetéseivel igyekezett a sokszor kemény intézkedéseket elfogadtatni.

®     Sokan alkotmányellenesnek ítélték a programot, de a demokrácia fenntartása mellett sikeresen kivezette Amerikát a válságból. Az amerikai mintát követve a legtöbb ország szintén állami beavatkozással gyűrte le a válságot. Mindez a világgazdaságban is váltást jelentett: állandósult az állami beavatkozás rendszere a piacgazdaságban.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek