Az 1848-as magyar polgári forradalom háttere, legfontosabb eseményei, eredményei

1848-ban Európában forradalmi hullám söpört végig, ez volt a népek tavasza. Ennek okai, hogy Európát társadalmi feszültségek jellemezték. A forradalmi erők mintája Franciaország volt és céljuk a polgári-nemzeti átalakulás volt.

A Habsburg Birodalom tartományaiban a jogegyenlőség (jobbágyfelszabadítás), az alkotmányosság és a nemzeti függetlenség megteremtése lett a forradalmak célja.

Kossuth a párizsi forradalom hírére március 3-án megérkezett Pozsonyba és azonnali reformokat tartalmazó felirati javaslatot készített, másnap az alsó tábla elfogadta az Ellenzéki Nyilatkozat pontjait tartalmazó feliratot. A felsőtábla az időt húzta, de a március 13-án kitört I. bécsi forradalom után elfogadta. Március 15-én a feliratot az országgyűlés küldöttsége Bécsbe vitte, hogy azt az uralkodó elé terjessze.

Közben a bécsi forradalom hírére a fiatal radikálisok, a márciusi ifjak március 15-én Pesten megmozdulást szerveztek, amely a hatalmat elsöprő forradalommá terebélyesedett.

1.      Reggel a fiatalság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetésével elindultak a Pilvax kávéházból.

2.      Landerernél lefoglalták a nyomdát és a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A 12 pont tartalmazta a felelős kormányt, a népképviseleti országgyűlést, a jogegyenlőséget, a közteherviselést, a jobbágyfelszabadítást és a független igazságszolgáltatást, tartalmazott nemzeti-függetlenségi követeléseket is: nemzetőrség felállítását, a magyar haderő hazarendelését, nemzeti bank alapítását és az Erdéllyel való egyesülést, végül forradalmi követelések is voltak: a cenzúra eltörlése (sajtószabadság) s a politikai foglyok szabadon engedése.

3.      Délután a Nemzeti Múzeum előtt kb. 20.000 fős tömeg gyűlt össze.

4.      A tömeg a hajóhídon keresztül átvonult Budára, a Helytartótanács épületéhez, és a tömeg követelésére szabadon engedték a bebörtönzött Táncsics Mihályt.

5.      Este a Nemzeti Színházban előadták a betiltott Bánk bánt.

A forradalom vér nélkül zajlott le. Kezdetben az irányítók a fiatal radikálisok voltak, akik ezután a vezetést „átengedték” a politikusoknak, a liberális nemességnek.

Bécsben a V. Ferdinánd helyett az államtanács nem akarta elfogadni a feliratot. Március 17-én István nádor magyarországi teljhatalmat kért és kapott is a királytól és, hogy az eseményeket visszafordíthatatlanná tegye, kinevezte gróf Batthyány Lajost Magyarország miniszterelnökévé és megbízta a kormányalakítással.

Április 7-én nagykoalíciós kormány jött létre:

·         Batthyány Lajos: miniszterelnök

·         Szemere Bertalan: belügyminiszter-liberális

·         Deák Ferenc: igazságügyi miniszter-liberális

·         Kossuth Lajos: pénzügyminiszter-liberális

·         Széchenyi István: közlekedésügyi miniszter- konzervatív-liberális

·         Mészáros Lázár: hadügyminiszter-párton kívüli

·         Klauzál Gábor: földművelés, ipar és kereskedelmi miniszter-liberális

·         Eötvös József: vallás és közoktatás miniszter-centralista

·         Eszterházy Pál: király személye körüli miniszter- konzervatív

V. Ferdinánd április 11-én szentesítette a rendi országgyűlés által kidolgozott reformokat, melyek lerakták Magyarországon a polgári átalakulás alapjait.

Az áprilisi törvények által:

·         Magyarország alkotmányos királysággá vált

·         független felelős kormány és minisztérium jött létre

·         a rendi gyűlést az évenkénti, 2 kamarás, népképviseleti országgyűlés váltotta fel

·         az alsótábla jogai kibővültek: megszavazta a költségvetést, hozzájárulása nélkül nem lehetett feloszlatni

·         az országgyűlést nem lehetett feloszlatni a költségvetés és a zárszámadás elfogadása előtt

·         az uralkodó nevezte ki a miniszterelnököt, aki kijelölhette kormányának tagjait

·         Magyarország és Erdély egyesült=Unió Erdéllyel, a Határőrvidék is magyar irányítás alá került

·         perszonálunió alakult ki Ausztriával-a két országot csak a közös uralkodó személye kötötte össze, de tulajdonképpen nem működhetett önállóan a külügy, hadügy, pénzügy

·         a választójogot vagyoni-jövedelmi vagy műveltségi cenzushoz kötötték

·         megszüntették a cenzúrát, részletes sajtótörvényt vezettek be

·         felszámolták a feudális és a rendi jellegű kiváltságokat®jobbágyfelszabadítás

·         eltörölték a robotot, a papi tizedet és az ősiséget

·         kötelezővé tették a közös területek (erőd, legelő) felosztását: a majorság a földesúr birtokában maradt, akkor is, ha azon zsellérek béreltek parcellákat

·         kimondták az arányos közteherviselést

A magyar forradalom sikeresnek bizonyult és a legnagyobb eredmény az áprilisi törvények bevezetése lett volna, de több törvény, ideiglenes jellegű volt, továbbfejlesztésre várt, továbbá problémák és bizonytalanságok merültek fel. A legfontosabb, hogy elmaradtak a nemzetiségekkel kapcsolatos törvények, akik jogegyenlőséget vagy autonómiát szerettek volna. Továbbá bizonytalanság merült fel az Ausztriával való kapcsolatban is: ki törleszti Ausztria tartozásait? Szükséges-e katonailag segítséget nyújtani Ausztriának? Ezek miatt felerősödött az udvar törekvése a birodalmi egység megőrzésére és a nemzetiségek autonómiaigénye. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak.

Az áprilisi törvények ideiglenesen léptek érvényben, hogy a magyar helyzetet megoldják és koncentrálhassanak a bécsi forradalomra. Később az osztrák kormány visszakívánta vonni a törvényeket, melyhez a magyarok kitartóan ragaszkodtak, emiatt tört ki a szabadságharc.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek