Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában

A katolikus, abszolutizmus visszaállítására kísérletet tévő II. Jakab király ellen 1688-ban támadt fel a népharag, ennek során a parlamentben a toryk és a whigek összefogtak, majd elűzték a királyt, ezután Orániai Vilmos harc nélkül átvehette a hatalmat ezt nevezzük dicsőséges forradalomnak. Vilmos az Angliát alkotmányos királysággá alakító Jognyilatkozat kiadása után III.Vilmos néven elfoglalta az angol trónt.

A Jognyilatkozatban lefektették az alkotmányos monarchia alapjait. Ezután a király uralkodott, nem pedig kormányzott. A törvényhozó hatalom a parlament lett.
A következő évtizedekben alakult ki az alkotmányos kormányzás gyakorlata:

·       az uralkodó közvetlenül nem szólhatott bele a hatalomgyakorlásba: „a király uralkodik, de nem kormányoz”.
·       a törvényeket a 3 évenként választott képviselőkből álló parlament hozta (törvényhozó hatalom)
az uralkodó által kinevezett, de a parlamentek felelős kormány hajtotta végre (végrehajtó hatalom)
·       a Parlamentet évenként össze kellet hívni és a képviselőket az ott mondottakért nem lehetett felelősségre vonni
·       hadügyekben és pénzügyekben a parlament dönt (az uralkodó békeidőben nem tarthat állandó hadsereget a parlament hozzájárulása nélkül és nem szabhat ki új adókat a parlament hozzájárulása nélkül)
·       a parlament tagjait (a képviselőket) azok választják meg, akik meghatározott vagyonnal rendelkeznek (cenzus)
·       a képviselők politikai csoportokat (pártokat) alkottak
·       a  kormányt a király nevezte ki a parlamentbe bejutott győztes párt képviselőiből
·       az uralkodó politikai lehetőségeit is törvények szabályozták: feloszlathatta a parlamentet, új választást ír ki, és aláírta (szentesítette) a törvényeket, korlátozott vétójog
·       az alsóház szerepe megnő, a törvényjavaslatokat itt tárgyalták meg először, a lordok házának szerepe egyre csökken,
·       az alkotmányos monarchia rendszere a polgári szabadságjogok mellett biztosította a vállalkozás szabadságát, így elősegítette az angol gazdaság fejlődését és a társadalom polgárosodását.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek

Megjegyzések