Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában
A
katolikus, abszolutizmus visszaállítására kísérletet tévő II. Jakab király ellen 1688-ban támadt fel a népharag, ennek során a
parlamentben a toryk és a whigek összefogtak, majd elűzték a királyt, ezután
Orániai Vilmos harc nélkül átvehette a hatalmat ezt nevezzük dicsőséges
forradalomnak. Vilmos az Angliát alkotmányos királysággá alakító Jognyilatkozat
kiadása után III.Vilmos néven elfoglalta az angol trónt.
A
Jognyilatkozatban lefektették az alkotmányos monarchia alapjait. Ezután a
király uralkodott, nem pedig kormányzott. A törvényhozó hatalom a
parlament lett.
A
következő évtizedekben alakult ki az alkotmányos kormányzás gyakorlata:
· az
uralkodó közvetlenül nem szólhatott bele a hatalomgyakorlásba: „a király
uralkodik, de nem kormányoz”.
· a
törvényeket a 3 évenként választott képviselőkből álló parlament hozta
(törvényhozó hatalom)
az uralkodó által kinevezett, de a
parlamentek felelős kormány hajtotta végre (végrehajtó hatalom)
· a
Parlamentet évenként össze kellet hívni és a képviselőket az ott mondottakért
nem lehetett felelősségre vonni
· hadügyekben
és pénzügyekben a parlament dönt (az uralkodó békeidőben nem tarthat állandó
hadsereget a parlament hozzájárulása nélkül és nem szabhat ki új adókat a parlament
hozzájárulása nélkül)
· a
parlament tagjait (a képviselőket) azok választják meg, akik meghatározott
vagyonnal rendelkeznek (cenzus)
· a
képviselők politikai csoportokat (pártokat) alkottak
· a kormányt a király nevezte ki a
parlamentbe bejutott győztes párt képviselőiből
· az
uralkodó politikai lehetőségeit is törvények szabályozták: feloszlathatta a
parlamentet, új választást ír ki, és aláírta (szentesítette) a törvényeket,
korlátozott vétójog
· az
alsóház szerepe megnő, a törvényjavaslatokat itt tárgyalták meg először, a
lordok házának szerepe egyre csökken,
· az
alkotmányos monarchia rendszere a polgári szabadságjogok mellett biztosította a
vállalkozás szabadságát, így elősegítette az angol gazdaság fejlődését és a
társadalom polgárosodását.
A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek
Megjegyzések
Megjegyzés küldése