Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században

Athénban Kr. e. VIII. században megszűnt a királyság, a várost ezután az arisztokrácia vezette, közülük kerültek ki az arkhónok, és belőlük jött létre az Areioszpagosz. Ezt a berendezkedést arisztokratikus köztársaságnak nevezzük. A démosz pedig nem rendelkezett politikai jogokkal.

A görög gyarmatosítások során, csökkent az arisztokrácia gazdasági és politikai ereje, nőtt a démosz elégedetlensége az arisztokráciával szemben, valamint nőtt a gazdasági hatalma és egyre jobban részt kívánt venni a polisz ügyeinek intézésében, részesedni akartak a hatalomból. A démosz további céljai: adósrabszolgaság megszüntetése, jogi egyenlőség (mert Athénban nem volt mindenki egyenlő. Teljes polgárjoggal csak az Athénban született nagykorú, szabad férfiak rendelkeztek. A beköltözőknek (metoikosz) csak korlátozott joguk volt, a rabszolgák és a nők pedig teljesen jogfosztottak voltak), a törvények írásba foglalása, a polgárság területi alapon történő besorolása volt. A demokrácia kialakulásának oka tehát az arisztokrácia és a démosz küzdelme.

Először Drakón arkhón próbálta csillapítani a helyzetet és írásba foglalta a törvényeket. Melyek nagyon szigorú törvények voltak. Ezzel megtette az első kísérletet az alkotmányosításra.

Aztán Kr. e. 594-ben Szolón arkhón intézkedett. Eltörölte az adósrabszolgaságot, a polgárok adósságait, a politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is, részvételi lehetőséget adott nekik a népgyűlésen és az esküdtbíróságokban. Valamint vagyoni osztályokba sorolta Athén lakosságát ez lett a politikai jogok mércéje. A timokratikus alkotmányban 4 vagyoni osztály volt. Megteremtette a demokrácia, azaz a népuralom alapjait, vagyis azt a rendszert, amelyben az államhatalom a nép kezében van. Létrehozta a bulét, amely a népgyűlés napirendjét készítette elő, és az első 3 vagyoni osztály lehetett a tagja

Szolón reformjai nem arattak osztatlan sikert. Ezután kezdődött a türannisz, a zsarnokság kora, a nem törvényes úton megszerzett egyeduralom. Peiszisztratosz magához ragadta a hatalmat, kihasználva, hogy a Szolónt követő időkben az arisztokrácia és a démosz közötti küzdelem tovább folyt, a Szólón által bevezetett jogokat felfüggesztette és zsarnokságot vezetett be. Intézkedéseivel a démoszt segítette.

A zsarnokság felszámolása után a démosz olyan intézményrendszer kialakítását szorgalmazta, amely kizárja a zsarnokság visszatérését. A hatalom Kleiszthenész kezébe került, teljessé tette a demokráciát a polgárok számára, megreformálta a szolóni alkotmányt. Kr.e. 508.
A politikai berendezkedést területi alapra helyezte, így Attikát 3 részre osztották: egy tengerpartira, egy városira(Athén), és egy belső mezőgazdasági részre. Mindegyik harmad további 10 egységre oszlott és ezekből 1-1 alkotott egy phülét, vagyis a phülé olyan közigazgatási egység, ami egy tengerparti, egy városi és egy belső részből állt. Ez a felosztás biztosította a démosz fölényét és biztosította a demokráciát, mivel megszüntette a szabad polgárok közötti jogi egyenlőségeket. A türannisz rendszerének visszatérését megakadályozva bevezette a cserépszavazást-osztrakizmoszt. A népgyűlésen előkerültek olyan polgárok nevei, akik esetleg túl nagy hatalommal rendelkeztek, majd szavazásra bocsátották a dolgot. Az egyszerű többség döntött arról, hogy ki az, aki a szavazók szerint egyeduralomra kíván törni. Az illetőt 10 évre száműzték a városból.

A demokrácia virágkora Periklész vezetése alatt volt. A jogi egyenlőség már megvalósult, de az állami életben való tényleges részvétel még nem. A szegényeknek nem volt idejük az állam ügyeivel foglalkozni, mert ez sok időt igényelt volna, nekik a megélhetésükkel kellett törődni, ezért bevezették a napidíjat, az esküdtbíróságokon végzett munkáért, tehát a politikai életben való részvételért fizetést kaptak. Napidíjat kaptak a színházi előadásokon megjelenő polgárok is. A gazdagokra különféle kötelezettségeket rótt. Szűkítette a polgárjogot(athéni születésű szülőktől származó athéni felnőtt férfiak)

Az athéni gazdaság szárnyalt, a görög-perzsa háborúk után létrejött a Déloszi Szövetség és Athén egyértelmű vezető szerephez jutott a Hellászban. Jelentős mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi tevékenysége volt a városnak. A rabszolgák alkalmazása olcsó termelést tett lehetővé és pótolta a politikával foglalkozó polgárok munkaerejét is. Szövetségeseitől súlyos adókat követelt.

Az állam ügyeinek napi viteléhez olyan intézmények is kellettek, amelyek tagjai "főfoglalkozásként" politizáltak.
Államszervezet:

·         Népgyűlés(eklészia): a legfőbb hatalom, tagja minden 18./20. életévét betöltő athéni polgár, feladata törvényhozás, állásfoglalás alapvető kérdésekben, háború és béke kérdése, cserépszavazás, tisztségviselő választás, szövetségkötés, évente 40 alkalommal ülésezett, bárki felszólalhatott.

·         Tanács(bulé)-Ötszázak Tanácsa: tagjait évente sorsolták a 30. életévüket betöltött polgárok közül, valamint területi felosztás alapján: 10 phülé egyenként 50 tagot delegálhatott. Feladata: javaslatokat tesz a népgyűlésnek, hivatalnokok választása, bírói feladatok, pénzügyek, végrehajtás-tisztségviselők ellenőrzése, tagjai és a tisztségviselők egy évig maradtak hivatalban és fizetést is kaptak.

·         Bíróságok:

o   Vének tanácsa(Areioszpagosz): főbírói funkció, tagjai a legtekintélyesebb,  arisztokratákból(arkhónok) kerültek ki, feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült.

o   Esküdtbíróság(heliaia): bírói szerepkör, az athéni polgárok közül phülénként sorsolt 6000 tag vett részt, cserébe napidíjat kaptak.

·         Tisztségviselők: Arkhón(sorsolták őket, az állam élén 9 arkhón állt, de szerepük ekkor már formálissá vált, végül csak 1 évig voltak hivatalban), Sztratégosz( phülé élén álló katonai parancsnok, évente választották őket, a rátermettség számított, az athéni állam tényleges vezetőivé váltak), Tamiasz(pénzügyekért felelős tisztségviselő)

Ez az első állam volt a világtörténelemben, ahol a polgárok egyenlő jogokkal és szabadsággal rendelkeztek (kivéve nem athéni polgárok, rabszolgák, nők). Az athéni nép önmagát kormányozta. Az athéni polgárok szabadok és egyenjogúak lettek. Ami eddig csak az arisztokráciát illette meg, azt most minden szabad polgárra kiterjesztették. A démosz és az arisztokrácia osztályharca a démosz politikai győzelmével végződött, megvalósult a démosz uralma, a demokrácia, az új államforma köztársaság lett.

A gazdasági-politikai-katonai ellenségeskedés miatt kitörő peloponnészoszi háborúban 431-404 Athén vereséget szenvedett, így már nem volt vezető szerepe a Hellászban, felbomlott a déloszi szövetség, a poliszok egymás elleni végtelen harcának időszaka következett, ez már a hanyatlás kora volt. A demokrácia meggyöngült, megszűnt a politikai egyenlőség.


A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek