Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása

Előzmények:

·        Német-római Birodalom 962

·        Vesztfáliai béke 1648 =a birodalom széttagoltsága (több száz független állam halmaza)

·        Napóleon megszűnteti a császárságot=Rajnai Szövetség

·        Bécsi kongresszus megszünteti 1815=a területeket a Német Szövetség fogta össze

·        Német Vámszövetség (Zollverein)

Egyesíteni kell a német területeket! Az 1848-as forradalommal nem sikerült létrehozni a német egységet. A korszakban kezdődő német ipari forradalom megnövelte Poroszország súlyát a német államok között, ezt elősegítette az is, hogy a vámszövetségben nem vett részt Ausztria. A gazdasági fejlődés tarthatatlanná tette Németország politikai széttagoltságát. Poroszországnak (Hohenzollenek) és a Habsburg Birodalomnak (Habsburgok) volt esélye megteremteni az egységet. A soknemzetiségű, de közepes gazdasági fejlettségű Habsburg Birodalom a német államok lazább egységét akarta megvalósítani (nagynémet egység). A porosz vezetés egy Ausztria nélküli, gazdaságilag erősebb, egységes nemzetállam ígéretét jelentette (kisnémet egység). A porosz politika irányítója Bismarck volt, aki hadseregreformot, valamint sikeres külpolitikai stratégiát hajtott végre. Biztosítva lett Oroszország semlegessége a porosz-osztrák konfliktusban, valamint III. Napóleont is félrevezette, hogy nem áll szándékában az egész Németországot egyesíteni, a franciák területeket kaphatnak a Rajna mentén. Poroszország jó külpolitikai légkörben, egy szövetségessel, míg Ausztria elszigetelődve vágott neki a porosz-osztrák háborúnak. Königgrätz-nál az osztrákok vereséget szenvedtek. A német egység vezetéséért Poroszország került ki győztesen, és a országhoz csatolták az észak német államokat, létrejött az Észak-Német Szövetség, a Habsburgoknak hadisarcot kellett fizetniük. A porosz-francia háborút a poroszok megnyerték, a győzelem hatására a délnémet államok is csatlakoztak a szövetséghez. Így 1871-ben megszületett a Német Császárság. A frankfurti béke után Franciaország is hadisarc fizetésére lett köteles, valamint elvesztette Elzászt és Lotaringiát. Tehát a Német Császárság háborúk révén, dinasztikus úton jött létre, nem demokratikusan. Bismarck törekedett a heterogén birodalom egységesítésére, igyekezett fenntartani a külpolitikai veszélyérzetet (francia revans törekvések)

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek