Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege)
Az okokat ismerjük:
o
felhalmozódott
feszültségek
o francia revans törekvés(Elzász és
Lotaringia)
o keleti kérdés/puskaporos
hordó(Monarchia és Oroszország balkáni terjeszkedésének igénye)
o gyarmatszerző igények
o britek érdeke, hogy Európában
béke legyen, akkor tudnak terjeszkedni
o
szövetségi
rendszerek
Európa tehát jó ideje készült erre a háborúra, csak az ürügyre vártak.
Casus belli/háborús
ürügy:
o
Ferenc
Ferdinánd az Osztrák-Magyar monarchia trónörököse Bosznia Hercegovinába
látogatott, hogy megnézzen egy hadgyakorlatot, Szarajevóban Gavrilo Princip
szerb nacionalista megölte a trónörököst és feleségét.(Fekete Kéz)
o Végre lehetőség nyílt egy
háborúra. Tisza István kezdetben ellenezte, végül meggyőződött arról, hogy a
németek támogatni fogják a Monarchiát.
o A Monarchia ultimátumot küldött
Szerbiának, amelyet biztos volt, hogy elutasítanak. 1914. július 28-án OMM
hadat üzent Szerbiának, néhány nap alatt szinte egész Európa hadban állt, ezzel
kezdetét vette az első világháború.
o
Az
emberek lelkesen ünnepelték a háború kitörését, valamint rövid ideig tartó
villámháborúra számítottak.
1914
eseményei: villámháború helyett állóháború
Nyugati
front:
o
A
németek terve a Schlieffen-terv volt, ami villámháborút jelentett: Belgiumon át
lerohanják Franciaországot, amíg a Monarchia legyőzi Szerbiát, majd egyesülve
vonulnak Oroszország ellen.
o
Lerohanták
Belgiumot, azonban a Marne folyónál, a franciák megállították őket. Mindkét fél
lövészárkokba vetette magát, ezzel megmerevedett a front, állóháború alakult
ki.
Keleti
front:
o
A
német villámháborús terv azzal számolt, hogy a keleti fronton még nem kezdődnek
meg a harcok, azonban Oroszország gyorsan mozgósított és támadást indított, így
a központi hatalmak kétfrontos háborúra kényszerültek, de a németek megállították
az orosz seregeket Tannenbergnél, majd a Mazuri-tavaknál is.
Déli
front:
o
a
Monarchia seregének nem sikerült legyőznie a szerbeket, valamint nem tudták
megállítani az orosz előre törést sem.
Az antant
kihasználta tengeri fölényét és blokád alá vette a központi hatalmak kikötőit.
Jelentős győzelmet
egyik fronton sem sikerült elérniük.
A
háború jellege:
o
1914-15
megmerevedtek a frontok, állóháború alakult ki.
o A gyors győzelem elmaradt, a
modern fegyverek miatt megnőtt a védelem ereje. A védekező katonák beásták magukat,
lövészárkok rendszerét hozták létre, és gépfegyverrel verték vissza a
támadókat. Az egymással szembeni lövészárkokból álló, gyakran több száz
kilométeres védelmi vonalat nevezték frontnak. A front áttörését a lövészárkok
mögött összevont erőkkel kísérelték meg, hatalmas véráldozatok árán. A
mozgósítás (katonák frontra küldése) révén néhány hét alatt milliókat vezettek
harcba./ A lövészárkok és a
szögesdrót-rendszerek tökéletes eszközei lettek a védekezésnek, áttörni őket
szinte lehetetlen volt. Ha egyik vagy másik vezérkar mégis megindított egy
ilyen áttörést, már előre elkönyvelhette az óriási emberveszteségeket, a siker
biztos tudata nélkül.
o Az elhúzódó háborúban harcoló
több millió katonát etetni kellett és folyamatosan el kellett látni hadianyaggal.
A sebesültek tömegeit meg kellett gyógyítani, hogy újra harcba lehessen őket
küldeni. A hátországból munkaképes férfiak millióit vonták ki katonának. A nők
szerepe felértékelődik.
o Elsőként az élelmiszer ellátásnál
jelentkeztek gondok, ezért bevezették a beszolgáltatási kötelezettséget, és a
jegyrendszert(központi elosztás bevezetése)
o Rövidesen mindenből hiány lett, a
megoldás a hadigazdálkodásra való áttérés jelentette. Az egész gazdaságot
állami ellenőrzés alá vonták, központilag határozták meg a termelést. Az
államok minden erőforrásaikat a háború szolgálatába állították.
o Az emberek 1916-ra ki is
ábrándultak a háborúból.
o Új fegyverek jelentek meg a
hadviselésben: géppuska, harci gáz, majd ennek kivédésére megjelent a gázálarc.
Repülőket, harckocsikat és tengeralattjárókat is bevetettek.
1915
eseményei: a központi hatalmak sikerei
Nyugati
front:
o
2.
yperni ütközetben használták először a németek a harci gázt.
o
A
németek bevezették a tengeralattjárókat, mert a felszíni flottájuk nem tudta
áttörni az antant blokádját. Elsüllyesztették a Lusistania angol utasszállító
hajót, amely hadianyagot is szállított az utasok mellett. Az amerikai
állampolgárságú áldozatok miatt az amerikai közvélemény a németek ellen
fordult.
Keleti
front:
o
A
központi hatalmak nagy erejű támadást indítottak a keleti fronton, Gorlicénél
áttörték az orosz állásokat és előrébb nyomultak keleti irányba.
Déli
front:
o
Törökországban
az angol haderő partra szállt a Dardanelláknál, Galipoliban a nagy veszteség után
végül ki kellett vonulnia.
o Olaszok beléptek az antant
oldalán és támadást indítottak a Monarchia ellen, az Isonzó folyónál
megkezdődtek a harcok, itt is állóháború alakult ki.
o
A
Monarchia a bolgár erőkkel kiegészítve legyőzte Szerbiát.
A sikere ellenére a
harc eldöntetlen maradt, ez növelte az antant esélyeit.
1916
eseményei: véres állóháborúk
Nyugati
front:
o
Verduni
vérszivattyú: Verdun, Somme-folyó, antant és német seregek milliók halálával
járó összecsapása. Jütlandi tengeri ütközet, itt sem tudtak döntő győzelmet kicsikarni, a küzdelem kiegyenlített volt.
Keleti
front:
o
Bruszilov-offenzíva,
orosz támadás a központi hatalmakkal szemben, a Kárpátokig nyomultak előre,
majd a német-osztrák-német erők visszaverték.
o
Az antant
meggyőzte Romániát, hogy csatlakozzon hozzá, azzal az ígérettel, hogy győzelem
esetén a románoknak juttatja Erdélyt más magyar területekkel együtt. A román hadsereg betört Erdélybe,
német segítséggel a monarchia seregi visszaverték a támadást, majd elfoglalták
Bukarestet. Románia az antanttal kötött megállapodást felrúgva fegyverszünetet,
majd békét kötött a központi hatalmakkal.
Déli
front:
o
Folyatódtak
az isonzói csaták.
A központi hatalmak
békeajánlattal fordulnak az antanthoz, de ezt elutasították, az ellenféltől csak a teljes megadás volt számukra
elfogadható.
1917
eseményei: USA belépése, az antant fölénye
Nyugati
front:
o
A
németek megkezdték a korlátlan tengeralattjáró háborút, amely azt jelentette,
hogy figyelmeztetés nélkül minden ellenségesnek vélt hajót megtámadnak.
o
USA
is belépett a világháborúba az antant oldalán. Okok: Lusistania elsüllyesztése,
pénzügyi és gazdasági kötődés Angliához.
Keleti
front:
o
Orosz
Kerenszkij-offenzíva összeomlása(forradalom, majd cárizmus megdöntése offenzíva
az új kormány által, )
Déli
front:
o
osztrák-magyar-német
seregek Caporettónál áttörték az olasz frontot, amelynek eredményeképpen az
olasz csapatok a Piave folyóig vonultak vissza.
o
Görögország
is csatlakozott az antanthoz
1918
eseményei: antant anyagi és emberfölénye, majd győzelme
o
Wilsoni
14 pontból álló béketerve
Nyugati
front:
o
A
németek újra megközelítették Párizst(második marne-i, amiens-i csata), azonban
az antant amerikai támogatással megállította a támadást.
o
A
compiegne-i erdőben egy vasúti kocsiban Németország képviselői aláírták a
fegyverszünetet.
Keleti
front:
o
Szovjet-Oroszország
különbékét kötött Németországgal: Breszt-litovszki béke, amely lehetővé tette,
hogy a németek teljesen a nyugati frontra koncentráljanak.
Déli
front:
o
A
Monarchia próbált előretörni, de az olasz offenzíva sikeres volt. Padovában a
Monarchia aláírta a fegyverszünetet.
A központi hatalmak
mind kapituláltak.
Az
első világháborút lezáró békerendszer
A háború utáni
béketárgyalásokat Párizsban és a Párizs környéki kastélyokban tartották. A
győztes hatalmak hatalmi érdekeiket valósították meg. A döntéseket többnyire az
angolok és a franciák hozták (Clemenceau). A vesztes államokat nem hívták meg,
nem vették figyelembe érdekeiket egy tartós rendezés érdekében, nem volt
lehetőségük alkudozni. Igazságtalan, megalázó békék születtek, nem teljesültek
Wilson demokratikus levei. A veszteseknek:
o
magukra
kellett vállalniuk a háborús felelősséget
o el kellett fogadniuk a
konferencia területi döntéseit,a jelentős területi elcsatolásokat(új államok
jelentek meg: Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság)
o vállalniuk kellett az óriási háborús
jóvátétel fizetését
o el kellett fogadniuk a katonai
kötelezettségeket(létszám, általános hadkötelezettség eltörlése)
§ Németország-Versailles
o
Elzász
és Lotaringia visszaadása Franciaországnak
o
Lengyelország
javára területi veszteségek
o
Anschluss
tilalma
o
Szárvidék
15 évig nem tartozik senkihez, utána népszavazás
o
Rajna
vidéke fegyvermentes övezet
o
Jóvátétel
fizetése
o
Korlátozták
a fegyveres erőket, hadsereg maximalizálása
§ Ausztria-Saint-Germain
o
Elvesztette
a cseh és morva területeket, Szudéta-vidéket, Dél-Tirolt
o
Anschluss
tilalma
o
Burgenland
megtartása
o
Jóvátétel
fizetése
o
Hadsereg
maximalizálása
§ Bulgária-Neully
o
Jóvátétel
fizetése
o
Elvesztette
a jugoszláv határ menti területeket
§ Magyarország-Trianon
o
Elvesztette
területének és lakosságának kétharmadát
o
Hadsereg
létszámát maximalizálták
o
Jóvátétel
§ Törökország-Sevres/Lausanne
o
Arab
területek elvesztése
o
Kiz-Ázsia
területe olasz és farncia befolyás alá került
o
Jóvátétel
fizetése
o
Kis-Ázsia
területét visszakapják
A békekonferencia
döntéseinek garanciái miatt létrejött a Népszövetség a győztes államokkal,
kivéve Amerika, valamint kezdetben a Szovjetunió és a legyőzött államok nélkül.
Közgyűlés, Népszövetségi Tanács(NBr Fro, Olaszo, Japán, Majd Németo), Genf.
A békék
igazságtalansága miatt a veszteseknél azonnal megszületett a revans és a
revízió vágya, valamint a győztesek sem voltak teljesen elégedettek
pl.Olaszország nem kapta meg a neki ígért területeket, mindez a 2. világháborúhoz
vezetett. Tehát ez nem volt béke, hanem egy hosszú fegyverszünet…….
A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek
Megjegyzések
Megjegyzés küldése