Az országgyűlési választási rendszer fő elemi a mai Magyarországon

Magyarországon 1989 óta többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokrácia van.

A képviseleti demokráciában a nép az általa választott képviselők útján, közvetett úton gyakorolja hatalmát. A magyar állampolgárt tehát aktív és passzív választójog illeti meg, a választójog korhoz kötött, ez Magyarországon a 18 éves kort jelenti. A választójog: politikai alapjog, közügyekben való részvétel joga, az állampolgár politikai véleményének kinyilvánítási eszköze. Hazánkban 1990 óta tartanak országgyűlési választásokat.

A parlamenti képviselőválasztásnak 4 alapelve van: a választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága

·         a választójog általánossága azt jelenti, hogy a természetes kizáró okokon, mint pl. az elmebetegségen, társadalomellenes magatartáson túlmenően minden nagykorú állampolgár rendelkezik szavazati joggal

·         a választójog egyenlőségét a törvény azzal garantálja, hogy minden választójoggal rendelkező állampolgárnak azonos számú szavazata van. A törvény mindenkinek két szavazatot biztosít: egyet az egyéni választókerület jelöltjeire, egyet pedig a pártok listájára

·         a szavazás közvetlensége abban nyilvánul meg, hogy a szavazópolgárok mindenütt közvetlenül a jelöltekre szavaznak

·         a törvény az általánosan ismert szavazófülkékkel, zárt urnák előírásával biztosítja a szavazatok leadásának titkosságát

A magyar választási rendszer vegyes, ami azt jelenti, hogy a többségi és az arányos rendszerek elemeit egyaránt tartalmazza. A 2011-ben született választójogi törvény alapján az országgyűlési képviselők, azaz a mandátumok száma 199. Ebből 106 országgyűlési képviselőt egyéni választó kerületekben többségi elven, 93-at pedig országos, párt vagy nemzetiségi listán választanak. Országos listát az a párt állíthat, amely összesen 27 választási körzetben állít jelöltet, legalább 9 megyében és Budapesten is. Ehhez előtte választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni. (Egyéni jelölt-állításhoz 500 kopogtatócédula). A választás egyfordulós.

Az egyéni választókerületekben a szavazatok többségét megszerző jelölt nyeri el a mandátumot, ezt a választási rendszer többségi eleme. Azok a pártok részesülhetnek a listás mandátumokból, amelyek megszerzik az országos listás szavazatoknak legalább 5 százalékát, tehát teljesíti a parlamentbe jutási küszöböt. Azok az egyéni választókerületi szavazatok, amelyek nem eredményeznek mandátumot; valamint azok is, amelyeket a győztes jelöltre a mandátumszerzéshez szükséges minimális szavazatszámon felül adnak le, töredékszavazatként hozzáadódnak az adott – küszöböt teljesítő – párt listás szavazataihoz (kompenzációs elem), hogy lehetőleg ne vesszenek el az érvényes szavazatok. A listás mandátumok kiosztására az egyes pártok támogatásának arányában kerül sor, ez a választási rendszer arányossági eleme. Az országos nemzetiségi önkormányzatok a pártok országos listáihoz hasonlóan nemzetiségi listákat állíthatnak.

Magyarországon tehát többpártrendszer működik. A parlamenti választásokon többséget elért párt/pártkoalíció alakíthat kormányt. Magyarország legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve ugye a 199 tagú, egykamarás Országgyűlés, amely képviselőinek mandátuma 4 évre szól, mert 4 évente zajlanak az országgyűlési választások.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek