Az Oszmán birodalom kialakulása és főbb jellemzői

A Kis-Ázsiában széthulló területeket, és különböző török törzseket, Oszmán egyesítette, a vezér neve lett az egyesített nép neve is, oszmán törökök. Miután meghódították Kis-Ázsia egészét, igyekeztek átvenni a hanyatló Bizánc helyét a Balkánon, így gyors terjeszkedés indult meg Európa felé, melyet elősegített a gyenge balkáni államok (Szerbia, Bulgária) egymás elleni harcai is. Murad szultán elfoglalta a második legfontosabb bizánci várost, Drinápolyt, amely a török birodalom első európai fővárosa lett. 1389-ben a rigómezei csatában a szerbek megsemmisítő vereséget szenvedtek, innentől állandósult a magyar határok fenyegetettsége. 1396-ben nemzetközi összefogás jött létre a törökök ellen, Zsigmond király vezetésével, de a nikápolyi csata török győzelemmel zárult. A tatároktól elszenvedett vereséget gyorsan kiheverve, 1453-ban II.Mehmed elfoglalta Konstantinápolyt, ide tették át a birodalom székhelyét és Isztambulnak nevezték át a várost. A balkáni hódítások ezzel megszilárdultak, a korábbi ütközőállamok török hűbéressé váltak. Magyarország lett a keresztény Európa és a muzulmán világ határa.

Oszmán utódai, a szultánok, erős despotikus hatalmat építettek ki. A birodalom sikereit az államszervezett biztosította, központosított hatalom volt jelen. A birodalom egész területe a szultán tulajdonát képezte, a földek nagy részét a nehézlovas szpáhiknak adta, katonai szolgálat fejében(javadalombirtok) gyalogos katonák voltak, mivel a birtokokat bármikor visszavehette, így a katonák függtek tőle, ennek is köszönhetőek a hadi sikerek, motiváltak voltak, hogy jó  és hűséges harcosok legyenek, a megélhetésük miatt. A sikeres hódításban szerepet játszott még a dzsihád eszméje is, a vallás terjesztő háború. A haderő elitalakulatát a zsoldot kapó gyalogos katonák, janicsárok adták, utánpótlásukat a családjuktól elszakított keresztény gyerekekből átnevelt fanatikus muzulmán katonákból szervezték(devsirme, gyermekadó).A meghódított területek kifosztása, adóztatása tette gazdaggá a birodalmat, külön adó volt a haradzs(nem mohamedán hitűek) Magát a birodalmat tartományokra, vilajetekre osztották, ezeken belül voltak a kerületek, a szandzsákok. A vilajet élén állt a beglerbég, vagy pasa, a szandzsák élén a szandzsákbég. A szultán helyettese a nagyvezér, a vallási élet irányítója a főmufti.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;

Száray Miklós – Történelem tankönyvek