Bécsi kongresszus, Szent Szövetség

A nagyhatalmi együttműködés célja és rendszere a bécsi kongresszus nyomán:

A napóleoni háborúkat követően a nagyhatalmak vezetői Bécsben konferenciát tartottak a rendezésről (1814-15). Céljuk: politikai restauráció(a régi dinasztiák visszanyerik hatalmukat), Franciaország elszigetelése/féken tartása, nagyhatalmi egyensúly helyreállítása, forradalom terjedésének leállítása. Részt vesz: Anglia, Franciaország, Poroszország, Oroszország, Habsburg Birodalom. A részvevő országok saját hatalmi törekvéseiket próbálták megvalósítani, (vagyis lehetőleg minél több területet szerezni, minél nagyobb befolyást szerezni).

Anglia legfontosabb célja az erőegyensúly fenntartása nagyhatalmak között. Napóleon legyőzése miatt Oroszország erősödött meg, nagyrészt nekik volt köszönhető Napóleon legyőzése. Ezért az angol politika a poroszokat és a Habsburg Birodalmat támogatta újabb területek megszerzésében, hogy ellensúlyozzák Oroszországot. Mindezek ellenére Oroszország megerősödését nem tudták megakadályozni, az oroszok szerezték meg a legnagyobb területeket, az ország a legerősebb szárazföldi hatalma lett Európának.

Megállapodások:

§  Anglia a gyarmatokon erősítette meg magát, megszerezte Máltát és Ceylon-szigetét.

§  Oroszország megkapta Lengyelország nagy részét,a Varsói Nagyhercegséget, továbbá megtartotta Finnországot és Besszarábiát.

§  Poroszország megkapta a Rajna menti területeket: Szászország, Pomeránia

§  Ausztria megkapta Triesztet, Isztriát, Velencét és Dalmáciát

§  Franciaország határainál ütköző államok sora jött létre: Németalföldi Királyság, semleges Svájc, Poroszország a rajnai tartományokkal

§  Szárd Királyság megerősítése Genovával

§  Hollandia megerősítése, hozzá csatolták Belgiumot

§  Luxemburg új állam létrehozása

§  Norvégia Svédországgal kapcsolódik össze

§  Szent Szövetség létrejötte.

A nagyhatalmak Szent Szövetséget kötöttek a forradalmi és a nemzeti mozgalmak ellen. Nagy-Britannia ebben nem vett részt. Kölcsönös segítségben és együttműködésben állapodtak meg, ha valamelyikük területén lázadás törne ki, sőt fegyveres beavatkozást (intervenciót) helyeztek kilátásba. Ezután az aláírók meghatározott időközökben találkozókat rendeznek, ahol megtárgyalják, majd megoldják a felmerülő kérdéseket. A Négyes Szövetséghez Anglia csatlakozik, Franciaország csatlakozásával Ötös szövetség.

Az uralkodók által létrehozott idillikus egyensúlyi időszak csak az 1820-as évig tartott, ekkora Európa népei végleg megunták, a Bécsben kialakított rendszert és az abszolutizmus rendszerét és fellázadtak ellene. A szövetség, ha kellett erővel, de eleinte elfojtotta ezeket. A görög szabadságharc során azonban a szövetség működése már akadozott, mivel a szövetséges nagyhatalmak érdekei jelentősen különböztek. Ezután az 1930-as években és 1948-ban is forradalmi hullám söpört végig Európában.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek