Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

Társadalom:

§  fejedelem: ő volt az egyetlen igazi nagybirtokos

§  nemesség: gazdaságilag és politikailag is gyenge volt, az országgyűlésen csak akkor vehettek részt, ha kaptak meghívót

§  jobbágyság: síkvidéken magyarok-háborúkban nagy vereségeket szenvedtek, hegyvidéken románok-a háborúk kevésbé sújtották őket

§  románok: jelentős betelepülési hullám figyelhető meg, túlnyomórészt hegyvidéken telepedtek le, vándorló pásztorkodást folytattak, csak egy részük élt letelepülve, jobbágytelken gazdálkodva, egy szűk csoportjuk felemelkedett és integrálódott a magyar nemességbe

§  székelyek: a katonáskodni már nem akaró székelyek, akik jobbágyi sorba kerültek,  adófizetésre lettek kötelesek, így az adótól való félelmükben inkább újra a

o   katonáskodást választották, elvándoroltak Székelyföldről, békeidőben közülük kerültek ki a fejedelmi testőrség tagjai.

§  szászok: megőrizték a középkorban szerzett kiváltságaikat. Közösen adóztak egy összegben, maguk választották meg elöljáróikat, tisztségviselőiket, közösségük élén Nagyszeben állt. A szász városok az ország legszebb, leggazdagabb városai voltak

Erdélyben a felekezeti megoszlás részben követte a rendi tagoltságot. A reformáció először a szász városi polgárság körében terjedt el, evangélikusok lettek,a magyarok körében a kálvinizmus terjedt el, a székelyek nagy része katolikus maradt, a románság megmaradt ortodox hitűnek. Míg más országokban vallásháborúk dúltak, Erdélyt a vallási türelem jellemezte, több országgyűlés biztosította a 4 bevett vallás szabad gyakorlatát(pl. tordai országgyűlés). A 4 bevett vallás: katolikus, református, evangélikus, unitárius, a románok nem gyakorolhatták az ortodox vallásukat.

·         magyarok: reformátusok, katolikusok, unitáriusok

·         szászok: evangélikusok, reformátusok

·         székelyek: római katolikusok, unitáriusok

·         románok: görög keletiek/ortodoxok

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek