Gazdasági változások a dualizmus korában

A korszak Magyarország számára hatalmas fellendülést hozott. A virágzást az is előmozdította, hogy Magyarországon a két ipari forradalom összeért, mivel az első jócskán késett.

A Monarchia közös vámterületet képzett, közös valutával, ahol biztosítva volt a tőke és a munkaerő szabad áramlása. Megegyeztek, hogy a tagállamok anyagilag milyen arányban fedezzék a közös ügyeket. Ausztria részesedése, kvótája 70% Magyarországé 30% lett és ez az ország népességét és fejlettségét figyelembe véve méltányosának ítélhető. Viszont Magyarországnak kellett fedeznie az államadósságokat. A Birodalmat tehát egységes piaccá formálták, amely biztosította a térség és Magyarország gazdasági felzárkózásának lehetőségét. Az ország külkereskedelmének nagy része az örökös tartományokkal zajlott, a megélénkült gazdaság komoly állami támogatást kapott (VASÚTÉPÍTÉS, IPAROSÍTÁS)

Infrastrukturális fejlesztések kezdődtek (melynek előfeltétele a tereprendezés volt, ezután jöhettek az építőipari beruházások, a nehézipar fejlesztése, majd a közlekedés fejlesztése), fontos volt a folyók szabályozása és az ármentesítés, gátakat építettek, levágták a kanyarokat. Ezáltal felszabadultak a földek, melyek termőföldekké váltak, és pl. a Duna is jobban hajózhatóvá vált, csökkentek az árvizek. Magyarország a vasútfejlesztése nélkül nem igen kapcsolódhatott volna be a világkereskedelembe. A dualizmus idején a vasútépítés nagy lendületet is vett, (az állam a magántőke beruházásokat kamatbiztosítási rendszerrel támogatta, ami a befektetőknek a vállalkozás vesztesége esetén is biztosította a nyereséget). Megindult a magánvonalak államosítása és a MÁV kialakítása. A folyamatos fejlesztésekkel a korszak végére az ország vasútsűrűsége a legfejlettebb államok színvonalára emelkedett. A vasútvonalak Budapest centrikusak voltak, de behálózták az egész országot.

Magyarország meghatározó ágazata a mezőgazdaság volt és a Birodalom élelmiszerellátója volt, tehát jelentős maradt a gabonatermesztés, viszont a magyar búza kiszorult az európai piacokról, mert nem tudott versenyezni az olcsó Amerikai gabonával, melyet a Monarchia azonban védővámokkal távol tartott, ezzel piacot biztosítva a magyaroknak. A demográfiai robbanás következtében hatalmas mennyiségű olcsó munkaerő állt rendelkezésre. A búzatermesztés helyett az ország a belterjes kultúrát kezdte el, pl. a gyümölcs és azon belül a szőlőtermesztést. Viszont a borszőlő termesztését megrendítette a filoxérajárvány, ami miatt elpusztultak a szőlők, kevés borvidéken maradtak csak meg, azok viszont fellendültek. Terjedt a kapásnövények (burgonya, kukorica) és a cukorrépa termesztése, melyek többnyire a szesz és- cukoriparra épültek rá. Az állattenyésztésben teret hódított az istállózó, a belterjes állattartás. Megalakult az OMGE, ami a földbirtokosok érdekképviseleti szerve, eszközöket szorgalmaztak: eke, vasborona, öntözőrendszer, vetőgép, aratógép, cséplőgép.

Az ipari fejlődéshez hozzájárult az ipari forradalom, az állam iparpártoló politikája, valamint az olcsó munkaerő, a mezőgazdaságból felhalmozódó hazai tőke és a nagy mennyiségben beáramló külföldi tőke. A fejlődés két ágazatban volt igazán látványos, az élelmiszeriparban és a nehéziparban. Hatalmas malomipari vállalatok jötte létre, Budapest a világ egyik legjelentősebb malomipari központjává vált, mely modern technológiával (Mechwart-henger) őrölt.  Jelentős volt a cukoripar, a söripar (Dreher), a húsipar (Herz, Pick), a konzervipar. A gőzgépek elterjedése, a gyors ütemű vasútépítés, a szénbányászat, a vaskohászat és a gépgyártás fellendülését eredményezte. Néhány nagyvállalat, pl. a Ganz világszínvonalú termékeket állított elő. A gépgyártásban jelentős volt a MÁVAG, a győri Magyar Vagon és gépgyár, a Láng gépgyár, az elektrotechnikai iparban a Ganz Villamossági Művek, elektromos iparban pedig, az Egyesült Villamossági és Izzólámpagyár. Az élelmiszer és a gépipar a korszak technikai és technológiai élvonalába is került. Számos újítás és találmány már Magyarországon született meg.  Kiemelkedő személy volt Déri Miksa, Bláthy Ottó. A könnyűipar is mozgásba lendült, az eddig kizárólag Ausztria és Csehország központú textilgyáraknak magyar versenytársakkal kellett szembenézniük.

Kialakult a széleskörű bank- és hitelrendszer, a vezető bank a Magyar Általános Hitelbank lett, megjelentek a biztosítók, a tőzsde. Kezdetét vette a gründolási láz, ugyanis tömegesen alapítottak cégeket.

Wekerle Sándor valutareformot hajtott végre és bevezette a koronát, mellyel próbált elszakadni a Birodalomtól, ennek feltétele az aranyalapra való áttérés volt

A dualizmus lehetővé tette a Monarchia, azon belül is inkább már az osztrákokat is megelőzve Magyarország gazdaságának virágzását, sőt Magyarország több iparágban és fejlesztésben a világ élvonalába került.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;

Száray Miklós – Történelem tankönyvek