Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig

Imperializmus: gyarmatépítés, oka a 19.században:

·         nyersanyaglelőhely

·         felvevő piac

·         presztízs

§       Az ipari forradalom kiteljesedésével, a gyarmatok már egyértelműen az anyaország nyersanyag szállítóivá és bővülő iparának felvevőpacaivá váltak. A gyarmatok birtoklása a gazdasági fejlődés egyik forrásává vált, ezért a nagyhatalmak mindent megtettek azért, hogy egyre nagyobb területeket szerezzenek meg. A gyarmatosítás új hulláma a 19.század végén az európai háborúk lezárultával újabb lendületet vett és a világ teljes felosztásához vezetett. Viszont már egyre kevesebb, kisebb területekért egyre többen küzdöttek. A 20. század elején már csak egymástól vagy meggyengült régi nagy hatalmaktól lehetett elragadni területeket(P, S) Emiatt a gyarmatokért folyó küzdelem vált a nagyhatalmak közötti alapvető feszültségforrássá, mely katonai összecsapásokkal is fenyegetett.

§       A korszakban Nagy-Britannia igyekezett távol maradni az európai konfliktusoktól, csak akkor avatkozott be, ha már gyarmati érdekei sérültek, vagy ha a nagyhatalmi egyensúly veszélybe került. Így miközben az európai hatalmak lekötötték egymás erejét, a britek létrehozták a világ legnagyobb kiterjedésű gyarmatbirodalmát. És elsőszámú tengeri hatalommá vált: hadiflotta.

§       Latin-Amerika túlnyomó része spanyol és portugál gyarmat volt, hanyatlásuk miatt,  a térséggel való kereskedelmet a britek ragadták magukhoz. A lakosság az anyaországok lekötöttségét kihasználva(napóleoni háborúk, forradalmak) kivívták a függetlenségüket.

§      Ausztrália, Új-Zéland és Kanada fehér gyarmatok, domíniumok voltak, ami a Nagy-Britanniától való lazább függést jelentett, saját parlament és felelős kormány.

§       A britek legértékesebb gyarmata India volt. Viszont a brit gyáripar termékei tönkretették a hazai kézműipart, a gabonatermesztés rovására tért hódított a gyapottermesztés. India nyersanyagszállító és felvevő piac lett. Ez éhínséghez vezetett, mert minden elfogyott a brit készáruk drágák voltak. Tehát tönkretették a mezőgazdaságot és a társadalmat is. Az Indiát irányító Brit Kelet-indiai Társaság nem tudta kezelni a nyomorba süllyedő lakosság elégedetlenségét. Anglia legjelentősebb gyarmati konfliktusa az indiai szipoj(bennszülött katona) lázadás volt. A leverése után India koronagyarmat lett, Viktória India Császárnőjévé vált.

§  Kína elzárkózott az európai behatolás elől, lezárta a kikötőit, a britek csempészni kezdték az ópiumot, ezután kitört az I. Ópium háború, Anglia győzelmével ért véget, Kínát Hongkong átadására és 5 kikötő megnyitására kötelezték. Megindulhatott a brit gazdasági behatolás a hatalmas ország piacaira. A kínai házi ipar tönkrement, az angol ipari termékek elnyomták, ezután volt a tajpingi felkelés, majd a II. és III. ópium háború. Kínát piacai teljes megnyitására kényszerítették. A nyugati beavatkozás eredményeként a hatalmas ország félgyarmati helyzetbe került és az európai hatalmak befolyási övezetekre osztották.

§       Japánok is elzárkóztak ,de sikerrel álltak ellen a behatolási kísérletnek (Meidzsi-reform-európai vívmányok gyors átvétele). Az orosz-japán háborúban ők nyertek és megszerezték Mandzsúriát. Érdekszférájukba került még Tajvan, és Korea.

§       A britek felvásárolták a Szuezi-csatorna részvényeit, ezzel megszerezték az ellenőrzést, az új India felé vezető tengeri út felett. Ellenőrzésük alá vonták Egyiptomot és Szudánt. Megszerezték Ciprust.

§       Afrikában a kedvezőbb éghajlatú és kereskedelmi szempontból értékes peremterületeken folytatódott az európai terjeszkedés. A britek egy É-D-i vertikális gyarmati övezetet kívántak létre hozni, megépítették a Kairó-Fokföld vasútvonalat, Fokvárost már korábban megszerezték a hollandoktól. Az angol-búr háborúban az angolok nyertek és létrehozták a Dél-afrikai Uniót. A franciák Ny-K-i horizontális gyarmati övezetet kívántak létrehozni. A Nílus mentén az angolokkal kerültek összetűzésbe, ami majdnem háborúhoz vezetett (Fashodai incidens), de a franciák nem vállalták az összeütközést. Algériát elfoglalták. Kongó vidékét a belgák szerzik meg, amely stratégiai okokból ütköző állam lett. Olaszország kísérletet tett Etiópia meghódítására, nem járt sikerrel. A németek késve, de ők is beléptek a gyarmatokért vívott küzdelme, Afrikában 3 jelentős gyarmatot hozott létre.

§       Az oroszok távol-keleti hódításának kiindulópontját Vlagyivosztok megszerzése jelentette, megépítették a transzszibériai vasutat. Befolyásuk alá vonták Mandzsúriát, amelyet a japánok elleni háborúban el is veszítettek. Kaukázusi és Közép-ázsiai terjeszkedés.

§       Franciaország nem tudott belenyugodni Elzász és Lotaringia elvesztésébe, politikájuk lényege a revans-visszavágás volt. A gyarmati politika emiatt másodlagossá vált. Megszilárdították helyzetüket Indokínában, gyarmatosításuk fő területe É-Afrika volt, hiába építették ki a Szuezi-csatornát, az ellenőrzés jogát a britek megszerezték.

§       Az Egyesült Államok a természeti forrásoknak és az ugrásszerűen növekvő bevándorlás miatt, a világ elsőszámú nagyhatalmává lett. Nem gyarmatok megszerzésére, hanem a gazdasági befolyás biztosítására törekedett. Kínában se akart saját területeket elfoglalni, hanem meghirdette a nyitott kapuk elvét. Ez az egész Kínára kiterjedő szabad kereskedelmet jelentette. Először Latin-Amerika felé nyitottak, gyarmatszerző háborút indítottak Spanyolországgal szemben, ellenőrzése alá vonta Kubát, megszerezte az uralmat Puerto Rico és a Fülöp-szigetek felett. Latin-amerikai térség úgy lett független, hogy az újabb gyarmatosító törekvésekkel szemben kinyilvánították, hogy az amerikai kontinens az Egyesült Államok érdekszférájába tartozik. Monroe-elv.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek