Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája

Hunyadi János halála után, Mátyás fogolyként V.László udvarába került.

A Hunyadi liga élén álló Szilágyi Mihály a köznemességre támaszkodva elérte, hogy az országgyűlés Mátyást válassza királlyá 1458-1490

Mátyás, amikor hazatért, elfoglalta a trónt, de megkoronázni még nem tudták, mert III. Frigyes Habsburg császárnál volt a korona.

1463. bécsújhelyi szerződés: Mátyás kiváltotta a koronát, a szerződésben az állt, hogy ha nem lesz utódja a Habsburgoké a magyar trón

1464. megkoronázták.

Intézkedések:

·         adományokkal nyerte meg az ellenfelei nagy részét, az ellenállókat apja seregével verte le

·         kivonta a jövedelmek nagy részét a rendek és a bárók ellenőrzése alól, felállította a kincstárságot

·         tervei megvalósításához növelni akarta a királyikincstár jövedelmét, amelyet csak a parasztok adóinak emelésével lehetett növelni

o   füstadó bevezetése: az adót már nem portánként, hanem családonként/kéményenként szedték be

o   harmincadvám helyett koronavám: a fizetés alól mentességet szerzetteknek is újra fizetniük kellett

o   rendkívűli hadiadó

·         az államszervezetet is megreformálta, a rendi hivatalok csökkentésére és az egyedül tőle függő hivatalok erősítésére törekedett, létrehozta a királyi kancelláriát, és a királyi személyes jelenlét bíróságát

·         felállította a Fekete Sereg zsoldossereget, amit igyekezett állandóan hadban tartani, ez hatalmas költségeket jelentett, így a bevételek legnagyobb részét a sereg emésztette fel. Ez a sereg nem csak a hódításokat növelte, hanem a király erejét a rendekkel szemben

·         folytatta déli végvárrendszer kiépítését

·         Pozsonyban egyetem alapítása

·         reneszánsz udvar kialakítása

Mátyás reformjai és központosító kísérlete, azaz a rendek háttérbeszorítása, az önhatalmúlag irányított külpolitika, továbbá a költséges nyugati háborúzás ellenállást váltott ki a nemességből és híveiből is

·         1467. Összeesküvés, az adóreform után, melyet levert, 1471. összeesküvés a túlzó adóztatás, a tanácsadók, bírák döntéseknél való mellőzése, a túlzottan aktív nyugati, ugyanakkor elhanyagolt törökellenes politika miatt, a mozgalom élén Vitéz János és Janus Pannonius állt

Mátyás megvalósította a központosított rendi monarchiát: működött ugyan az országgyűlés, de azt inkább csak a kibővített királyi tanácsnak tekintette, intézkedéseit sokszor figyelmen kívül hagyta, valamint rendeletekkel kormányzott.

Felismerte, hogy Magyarország lehetőségeit meghaladják a török kiűzéshez szükséges erőfeszítések, ezért inkább csak a védekező a status quo-t őrző harcokra törekedett, nem akart a törökökkel hosszú és költséges háborúba bonyolódni. A végvári rendszert felerősítette: a várakat felújították, a katonák rendesen megkapták a zsoldjukat.

Aktív volt azonban a nyugati irányú politikája, szerette volna elismertetni Európa uralkodóival az új Hunyadi-dinasztiát, Magyarország európai helyzetének megszilárdítására törekedett, kísérletet tett egy közép-európai nagyhatalom létrehozására: meg akarta szerezni a cseh trónt, majd annak segítségével a német császári címet

Török háborúk:

·         1463. Hunyadi elfoglalja Jajcát, ellenőrzése alá vonta Bosznia északi részét

·         1476. Szabács vár, magyar elfoglalás

·         1479. kenyérmezei csata, magyar győzelem

·         1683. béke a szultánnal

Cseh háborúk:

·         1468. hadjárat indítása a cseh trón megszerzése érdekében, Mátyás elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, az itteni cseh rendek királlyá választották, de a cseh területeket nem tudta megszerezni

·         a csehek Ulászlót választották királyukká, aki azonnal szövetséget kötött III. Frigyessel

·         1479. olmützi béke: kölcsönösen elismerték egymás cseh királyságát, az országot megosztották: Mátyás megtarthatta a megszerzett területeket, Ulászló birtokolta Csehországot

Osztrák háborúk:

·         Frigyes nem ismerte el Mátyás cseh trónigényét

·         1477. Mátyás megtámadta Ausztriát, Frigyes elismerte Mátyást cseh királynak

·         1482. háború indítása területszerzés, és a német-római császári cím elnyerése miatt

·         1485. Bécs elfoglalása

·         1487. Bécsújhely elfoglalása, a császári címet nem sikerült megszereznie

A dinasztia megalapítása utolsó lehetőségeként a nápolyi király lányát, Beatrixot vette feleségül, azonban nem született gyerekük.

Az uralkodó számára az utódlás egyre nagyobb gonddá és politikájának központi kérdéséve vált. Törvénytelen gyereke, Corvin János számára igyekezett biztosítani a trónt, neki adta hatalmas Hunyadi birtokait, fia utódlását kívánta szolgálni a nádori törvények is: a nádort, fia remélt támogatóját, a király helyettesévé tette, királyválasztáskor neki juttatta az első szavazatot, azonban halála után minden erőfeszítése ellenére mégsem Corvin János lett az utóda, a fűurak kezébe került a hatalom.

Mátyás életműve befejezetlen maradt, továbbá az ország gazdasági teljesítőképessége határán volt: a jobbágyságra óriási adóterhek hárultak, ezt sokáig fenntartani nem lehetett.

A nép emlékezetében a törvényeket betartó, a kultúrát pártoló, az országot az európai politikában is jelentős állammá tevő uralkodó alakja maradt meg.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek