Mária Terézia és II. József reformja

A felvilágosult abszolutizmusról elmondható, hogy a gazdaságilag lemaradt (periféria)országokban jelent meg, a rendek jogait korlátozták, nem hívták össze az országgyűlést. Az uralkodók rendeletekkel igyekeztek felzárkózni a fejlett nyugathoz. (társadalmilag és gazdaságilag). Közigazgatás korszerűsítése, iparpártolás, iskolarendszer, és a közegészségügyet vették célba. Beavatkoztak a jobbágy és a földesurának viszonyába. Szerették volna eltörölni a kiváltságokat, gazdasági problémákat merkantilista gazdaságpolitikával próbálták meg kezelni.

          Mária Terézia(1740-1780) a Pragmatica Sanctio értelmében lépett a trónra. Az osztrák örökösödési háború és a hétéves háború megmutatta Ausztria számára, hogy haderejét korszerűsíteni kell.  A háborúk a dinasztia számára szükséggé tették a gazdaság rendbehozatalát, az adózóképesség fokozását. Az állandó hadsereg fejlesztése hatalmas összegeket emésztett fel, valamint a háborúban a magyar nemesség csak csekély létszámban vett rész, mivel nem az ország védelméről volt szó. Ezért a királynő az országgyűlésen a nemesektől azt követelte, hogy személyes részvételük helyett fizessenek adót, mint ahogyan ezt a többi örökös tartományban is teszik. Erről a rendek viszont hallani sem akartak. Ettől kezdve a rendek és az uralkodónő viszonya megromlott.
Mária Terézia ezután nem hívta össze az országgyűlést és rendeletekkel kormányzott. Az uralkodónő tanácsadói a felvilágosodáshoz is kapcsolódó megoldásokat javasoltak.
      Mária Terézia első jelentős rendelete, amely egy évszázadra meghatározta a birodalmi munkamegosztást és gazdasági fejlődést, az 1754-es merkantilista vámrendelet volt. A birodalmi vámhatár mellett Magyarország köré is vámhatárt húzott. Ennek az lett a következménye, hogy a magyar nyersanyagokat és terményeket csak a birodalomban lehetett olcsón eladni. Emellett az osztrák és cseh ipar termékeinek magyar piacot biztosított, viszont M.o. ipara lassan fejlődött. 
      1767-ben úrbéri pátensben, az Urbárium rendeletében beavatkozott a jobbágy és a földesura közötti magánjogi viszonyba, és állam ellenőrzése alá vonta. Szabályozta a jobbágyok földesúri terheit, hogy az állami terhek vállalására képessé tegye őket, meghatározta a jobbágytelek nagyságát, és hogy azután mennyit kell fizetni.
      Az 1777-es Ratio Educationis államilag szabályozta a nevelésügyet Magyarországon és egységes oktatási rendszert kívánt bevezetni a falusi népiskolától a felsőszintű/egyetemi képzésig. Államilag előírt tanterveket vezettek be.  Ennek értelmében az elemi oktatás elvégzése kötelező lett az egész birodalomban, hogy az az analfabetizmust csökkentsék, törekedtek arra, hogy hatéves korától lehetőleg mindenki iskolába járjon. Tehát 6-12 éves korig kötelező tankötelezettséget írtak elő, lehetőleg anyanyelven. 

          II. József (1780-1790)nem koronáztatta meg magát magyar királynak, hogy ne kelljen esküt tennie a rendi alkotmányra.(kalapos király). Ő sem hívott össze országgyűlést, reformjait rendeletek formájában vezette be. Célja a birodalom egységesítése volt.Türelmi rendelete(1781) a korábbinál jóval szabadabb vallásgyakorlatot biztosított, de feloszlatta a szemlélődő szerzetesrendeket. A nyelvrendelettel a birodalom hivatalos (közigazgatási) nyelvévé a német kívánta tenni, az egységesítés miatt, de ez gátat szabott  a magyar nyelv fejlődésének. Megszüntette a megyerendszert és az országot 10 kerületre, osztotta. Ezek élére királyi biztosok kerültek. A jobbágyság jogi helyzetén a jobbágyrendelet(1785) javított. Feloldotta az örökös jobbágyság alól, visszaállította a szabadköltözés jogát. De ez nem jelentette a felszabadulást. Tervbe vette a földadó bevezetését is, ezzel a nemeseknek is fizetniük kellett volna. Ez még nagyobb ellentétet okozott az udvar és a magyar nemesség között. Halálos ágyán visszavonta rendeleteit, a jobbágyrendelet és a türelmi rendelet kivételével(nevezetes tollvonás)

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek

Megjegyzések