Nemzetközi konfliktusok a világháború idején(berlini válság, Korea, Kuba, Vietnam)

A berlini válságok

·       A háború végén négyhatalmi megszállás alá került Németország (amerikai, brit, francia nyugati zónák, szovjet keleti zóna). Valamint Berlint is felosztották keleti és nyugati részre. Később egyesült az amerikai és angol zóna: Bizóna, majd csatlakozott a francia megszállási övezet is: Trizóna.

·       Miután a nyugati zónában pénzreformot vezettek be, a Szovjetunió Nyugat-Berlint blokád alá vette, az amerikaiak légi úton látták el a lakosságot, SZU a sikertelenséget látva feloldotta a blokádot. Ez volt az első berlini válság: 1948-1949

·       1949-ben teljesen két részre szakadt Németország:

®    NSZK: Német Szövetségi Köztársaság, amerikai fennhatóság

®    NDK: Német Demokratikus Köztársaság, szovjet fennhatóság

·       Moszkva azt szerette volna elérni, hogy Berlin másik felében megszűnjön a nyugati katonai jelenlét, Hruscsov ezt ultimátumban követelte, a NATO nagyhatalmai azonban megőrizték jelenlétüket az NDK közepén. Ez volt a második berlini válság. Nyugat-Berlin léte komoly problémát jelentett a keletnémet állam vezetésének, ugyanis a területen keresztül a rendszerrel elégedetlenek könnyedén elhagyhatták az országot. Az NDK drasztikus megoldást választott: először szögesdrót akadályokkal zárta el egymástól a város két felét, majd néhány napon belül egy falrendszert húzott fel(1961). A berlini fal felépítése a hidegháború szimbóluma lett.

A koreai háború

·       Koreát északon szovjet, míg délen amerikai csapatok szabadították fel a Japán uralom alól. A bevonuló erők egy előre megállapított demarkációs vonal mentén álltak meg(38.szélességi fok). Délen az USA a jobboldali, nemzeti erőket támogatta, aki kikiáltották a Koreai Köztársaságot. Északon SZU a baloldali, kommunista erőket támogatta, akik kikiáltották a Koreai Nép Demokratikus Köztársaságot.

·       Miután mindkét ország kivonta csapatait a két ország részből, Észak-Korea kommunista diktátora fegyveres erővel akarta egyesíteni a félszigetet, be is tört a déli területre és szinte teljesen elfoglalta azt. Kitört a koreai háború (1950-53).

·       Az északi ország Szovjetuniótól, majd Kínától kapott jelentős támogatást. Az ENSZ döntött az intervencióról, nemzetközi katonai erőket rendelt Dél-Korea megvédésére, az ENSZ csapatok fő erejét az USA hadserege biztosította. A két szuperhatalom beavatkozása szerencsére nem vezetett a harmadik világháborúhoz, de a feszültség folyamatosan végigkísérte a háborút.

·       A véres küzdelmet a panmindzsoni fegyverszünet zárta le, a két ország az óta sem kötött békeszerződést. A két ország határvonalát a 38. szélességi fok mentén alakították ki. Észak-Korea gazdaságilag messze elmaradt Dél-Koreától, aki „kis-tigris országgá” vált.

A vietnámi háború

·       A Koreai-félszigethez hasonló megosztottság alakult ki Indokínában is. Az ország francia gyarmat volt, majd a világháború alatt Japán szerezte meg. Ezután a nagyhatalmak megegyeztek, hogy Vietnam ideiglenes megszállás alá kerül úgy, hogy az északi részre kínai, a déli részre pedig angol csapatok vonulnak be. A kommunista vezetés kikiáltotta Vietnam függetlenségét, majd a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A kormány elutasította a franciák újragyarmatosító törekvéseit, a franciák ezért háborút indítottak az északi kormányzat ellen, de súlyos vereséget szenvedtek.

·       A hidegháborús „logika” Vietnámban is érvényesült, Sztálin északot támogatta a háborúban, az USA pedig folyamatos pénzügyi támogatást nyújtott a franciáknak. A béketárgyalások eredményeképpen Franciaország elfogadta gyarmata elvesztését, Vietnámot kettéosztották.

·       A megosztott Vietnámban nem sokáig volt béke: délen felkelések robbantak ki a rezsim ellen, a Dél-Vietnámot segítő USA nem hagyta, hogy az északiak egyesítsék az országot. Megkezdődött a második vietnámi háború(1954-75), az amerikaiak vietnámi háborúja, ugyanis az USA becsatlakozott a háborúba, csapatokat szállítottak az országba (1964). Hiába voltak hatalmas technikai fölényben, az északiakat nem tudták legyőzni. Az amerikai közvélemény háborúellenessé vált, a nagyarányú amerikai veszteségek miatt. Ezután az amerikaiak békekötésre kényszerültek, de a béke ellenére az északiak folytatták a harcot a déliek ellen és sikeresen egyesítették a két országrészt. Megalakult a Vietnámi Szocialista Köztársaság.

Kubai rakétaválság

·        A két szuperhatalom szembenállásának következő veszélyes kiéleződését a kubai rakétaválság okozta.

·       1959-ben Fidel Castro került hatalomra, aki ekkor még nem volt kommunista, de az USA-val szemben elfogadta SZU támogatását. Washington támogatta az új rendszer ellen harcolókat, majd 1961-ben Kennedy elnök jóváhagyásával felfegyverzett kubai emigránsok partra szálltak a Disznó-öbölben, hogy megbuktassák Castrót, de az akció sikertelenül ért véget.

·       Az USA ellenségessé válása miatt Kuba szocialista típusú állammá alakult. A feszült viszonyt kihasználva Hruscsov elérte, hogy Kuba stratégiai támaszpontként szolgáljon a szovjeteknek. 1962-ben SZU atomtöltettel felszerelt rakétákat telepített Kubába, az amerikaiak felé, ez tulajdonképpen válasz volt arra, hogy az amerikaiak Törökországba telepítettek rakétákat. Amikor az amerikai felderítés felfedezte, hogy majdnem bevetésre kész rakétákat állítottak, Kennedy elnök nyilvános tévés beszédében jelentette be, hogy bármely Kubából induló támadást, a SZU elleni általános csapással fog megválaszolni. Kuba köré tengeri blokádot rendelt el a további fegyverek odaszállításának megakadályozása érdekében, majd ultimátumot adott a szovjeteknek.

·       A tárgyalások 13 napon át húzódtak, mialatt a 2 tömb teljes katonai ereje harckészültségbe helyezve nézett egymással farkasszemet. A világ igencsak közel került a pusztító atomháborúhoz. Végül Hruscsov engedett, ígéretet kapott a török amerikai rakéták leszerelésére, így ő is leszereltette a kubai rakétákat, USA garantálta, hogy nem támadja meg Kubát.

·       A válság alatt létrejött a két szuperhatalom közötti forródrót, amely lehetővé tette a demokratikus tárgyalást a kölcsönös engedményekkel, hogy véget vessenek az eseménynek.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek