Sztálini diktatúra a Szovjetunióban

Lenin halála után a párt főtitkár, Sztálin nagyobb hatalomhoz jutott és miután szövetségre lépett Kamanyevvel és Zinojevvel(trojka) sikerült elszigetelnie az utódlás másik nagy esélyesét, Trockijt, majd felszámolta a trojkát és gyakorlatilag megszerezte a pártot és már egyedül irányította a Szovjetuniót.  Megkezdődött a sztálini totális diktatúra:

Ø  Sztálin folyamatosan likvidálta az ellenségeit, volt, akit meggyilkoltak, másokat, hamis, koholt vádak alapján, koncepciós perekbe fogtak és halálra ítéltek. A tisztogatási hullámok rengeteg embert érintettek, senki nem volt biztonságban sem az egyszerű párttag, sem a bolsevik párt vezetői.

Ø  A rendszer fenntartója a terror, a megfélemlítés és erőszak volt.

Ø  Erőszakszervezetek jöttek létre: CSEKA, GPU, NKVD

Ø  A megfélemlítést összekapcsolták a gazdasági célok elérésével. Emberek millióit hurcolták munkatáborokba, ez volt a Gulag, amely célja elvileg az átnevelés volt, de gyakorlatilag az embertelen körülmények közötti munka (favágás, csatorna- és vasútépítés, bányászat). Teljesíthetetlen munkára fogták az embereket, pl. hogy rossz irányba folyik a folyó és „építsék át”, de a hatalom szerint nem volt lehetetlen, csak az emberek voltak alkalmatlanok. A táborokban szélsőséges körülmények között milliók végeztek nehéz fizikai munkát és vesztették életüket.

Ø  Hivatalos állami politikává vált az osztályharc. A Szovjetunió támogatta és egyben irányította a világ kommunista mozgalmait: ezért hozták létre a Kominternt.

Ø  Kizárólag a párthoz kötődő társadalmi szervezetek működtek, ezekben a tagság viszont gyakorlatilag kötelezővé vált.

Ø  A sztálini ideológia hivatalossá és kizárólagossá vált, a cél a szocialista embertípus kialakítása volt: ideológiailag képzett és hű a párthoz, munkaszerető, családcentrikus és hisz a szocializmusban.

Ø  A szocialista propaganda célja a szocializmus életképességének, magasabbrendűségének bizonyítása volt a kapitalista világgal szemben. Bemutatta a gazdaság nagyszerű, sokszor a valóságot nem tükröző, megszépítő eredményeit, valamint az emberek életkörülményeinek javulását, boldogságukat.

Ø  Megkezdődött a személyi kultusz, a vezér képe, szobrai elárasztották az országot, beszédeit ütemes taps kísérte, behízelgő versek és cikkek jelentek meg róla.

Gazdaságpolitika:

Az elmélet szerint a proletárdiktatúra a többségben lévő munkásság diktatúrája a kisebbségben lévő más társadalmi rétegek felett.

Ø  A NEP-nek köszönhetően gazdagodni kezdtek a parasztok (kulákok). Sztálin úgy döntött fel kell számolni a NEP-et.

Ø  A cél az volt, hogy a Szovjetunió önellátó legyen. A Szovjetunió az új rendszer kiépülésével a fejlődés két alapvető forrásától zárta el önmagát: a külföldi tőke és a technológia beáramlásától.

Ø  Az iparosítást tűzték ki célul, amelyet más ágazatok és az életszínvonal rovására lehetett elindítani. Az iparosításban a fejlesztés és az új gyárak létesítése, a munkaerő létszámának növelését igényelte, amit csak a parasztság átirányításával lehetett

megvalósítani. Ahhoz, hogy a parasztok egy része ipari munkássá váljon át kellett szervezni a mezőgazdaságot.

Ø  Az önálló paraszti tulajdon ellentétes volt a kommunista eszmékkel ezért ezt igyekeztek megszüntetni. A parasztoktól erőszakosan elvették a termő-és szántó földeket, majd termelőszövetkezetekbe(kolhozokba) kényszerítették őket, ezt nevezték kollektivizálásnak. A mezőgazdaságból ki kellett vonni a pénzt és az iparba kellett fektetni.

Ø  Az ellenálló, jómódú parasztokat (kulákokat) tartották a legfőbb bűnösöknek, mert nem tudták teljesíteni a teljesíthetetlen beszolgáltatási kötelezettségeket. Nem adták be a terményeiket, vagy pl. direkt kivágták gyümölcsöst, nem tudták fizetni a nagyon magas adót, ezért tönkretették, majd elhurcolták őket a munkatáborba, a Gulagra.

Ø  Az alapvető gazdasági és ideológiai célt elérték: a parasztság, mint önálló tulajdonosi réteg megszűnt, a parasztok tömegesen hagyták el a földeket és ipari munkássá váltak. A szovjet mezőgazdaság ettől kezdve soha nem tudta megfelelően ellátni az országot élelmiszerekkel. A szervezetek nagyon rosszul működtek, hiába voltak kiváló földek, nem volt megfelelő szaktudás, nem voltak megfelelő gépek, eszközök, nem voltak felkészülve a nagyüzemi gazdálkodásra. 1932-re éhínség tört ki, rengetegen haltak meg, ennek legnagyobb áldozat Ukrajna volt.

Ø  Az erőltetett iparban elindították a tervutasításos rendszert, amely megszűntette a piaci viszonyokat. A központ által készített időarányos terveket kellett teljesítenie minden gazdálkodó szervezetnek. Ilyen volt pl. az 5 éves terv. A tervben a cél a Nyugathoz való minél gyorsabb felzárkózás, az önvédelemhez szükséges anyagi eszközök megteremtése volt.

Ø  A valóságtól elrugaszkodó célokat tűztek ki és az eredmények elmaradását büntették. Szóval ha nem sikerült a terv, bűnösöket kellett keresni, akiket likvidálni kellett.

Ø  A terv csak a nehézipar fejlesztésére koncentrált (minden erőforrást ebbe fektettek) és a munkaerő kizsákmányolására épült.

Ø  Sztahanov szovjet szénbányász túlteljesítése miatt, sokkal nagyobb teljesítményt kezdtek elvárni az emberektől. Akik felülmúlták a meghatározott teljesítményt, sztahanovistáknak hívták. A túlteljesítés, a minőség rovására ment.

Ø  Az eredmény az lett, hogy a szovjet ipar alkalmassá vált egy erős hadsereg ellátására, az ár azonban iszonyatos volt: éhezés, nyomor, félelem a hatóságoktól.

A sztálinista Szovjetunióban tehát totális diktatúra volt jelen, az élet minden területére kiterjedt az állam ellenőrzése és befolyása. A hatalom, hogy céljait megvalósíthassa megfélemlítette a társadalmat. Koncepciós perekben, ítélték el a rendszer ellenségeit, a foglyokat munkatáborba vitték. Megkezdték a mezőgazdaság kollektivizálását és az erőltetett iparosítást. Melynek eredménye, hogy a Szovjetunió ipari nagyhatalommá vált, de az életszínvonal nagyon alacsony lett.

A kidolgozásban segítségemre voltak/ Források:
Történelem érettségi témavázlatok II. Emelt szint - B. Mátyus Gyöngy – Bori István;
Száray Miklós – Történelem tankönyvek